Jelentősen nőtt a bankkártyás visszaélések száma, sokan dőlnek be a csalásoknak

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének közel 30%-át, azaz 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költöttünk el. Szintén ebben a negyedévben a bankkártyás visszaélések száma jelentősen nőtt, mivel sajnálatos mód továbbra is sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy emailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására ösztönből cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással azonban vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetünk az eszközeinkre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlánk teljes egyenlegét is leemelhetik. Jobb hát óvatosnak lenni, és tudatosan cselekedni, amikor ilyen helyzettel találjuk szembe magunkat.

A SimplePay fizetési megoldásokat fejlesztő OTP Mobil által készített felmérés alapján a magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69%), 97% pedig az online vásárlás és fizetés kockázatával is tisztában van. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevétele során: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, van-e közzétett ÁSZF, mások az elérhetőségeket (telefonszám, email cím) ellenőrzik. Többen azt nézik meg, hogy találnak-e vásárlói értékeléseket az oldallal kapcsolatban – írja a Pénzcentrum a közvélemény-kutatás eredményei alapján. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

A legtöbben többféle módon is törekszenek a biztonságra, 45% például kétlépcsős azonosítást is használ, ellenőrzi az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítja a tranzakciót. Míg mások csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg (40%). A bankkártyás online fizetések esetében az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet – részletezik. Ötből egy fő (19%) ugyanakkor nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét sem, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre. Holott néhány egyszerű lépéssel sokkal nagyobb biztonságban tudhatnánk a pénzünket.

A felmérés eredményei által egyúttal az is megmutatkozott, hogy az interneten vásárlók 12%-a szerint a jelszót is elkérhetik online fizetés során (az email címen, bankkártya számán, lejárati dátumán és CVC kódján túl). Azok aránya, akik szerint a fizető anyja nevét vagy a bank nevét is kérhetik a felületek, mindössze 2, illetve 3%. A válaszadók közel fele (47%-a) jelölte meg a helyes választ, miszerint a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el – teszik hozzá. 23% szerint ezek mellett email címet is kérhetnek a felületek, itt pedig érdemes megjegyezni: az a vásárlóval történő kapcsolattartáshoz valóban szükséges lehet.

Továbbá a számlázáshoz, kézbesítéshez kérheti a kereskedő vagy a webshop a teljes nevet, címet és email címet, céges vásárlás esetén pedig adószámot is. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy felmérés által kiderült, mi aggasztja most a leginkább az 50 év feletti korosztályt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt 5 évben jelentősen nőtt azok aránya, akik bizonytalanok háztartásuk anyagi jövedelme miatt, de más fontos következtetéseket is levontak. Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy minden második fiatal úgy érzi, hogy bármikor elveszítheti az állását, emellett a 19–29 éves dolgozó fiatalok között tízből négyen érzik megbecsültnek magukat.