Így lehet megállapítani, mely árus kínál valóban magyar epret
Több dolog is van, ami arra utal, hogy a „mézédes magyar epret” kínáló árusok között egyesek ellenőrizetlen forrásból származó, jellemzően spanyol vagy görög szamócát próbálnak rásózni az emberre.
Fotó: Unsplash
Beindult az eperszezon, ezzel együtt pedig az alkalmi árusok is megjelentek, akik a kilónként 1500–2000 forintért kínált, „mézédes” gyümölcsöt gyakran magyar eperként próbálják értékesíteni, holott valójában vegyszerekkel tartósított spanyol, olasz és görög szamócát adnak. Ugyanakkor tény, hogy nem új jelenségről van szó, a magyar termelők évről évre szembesülnek a problémával.
Az Economx kiemeli: a piacot importtal elárasztó árusok ellehetetlenítik a magyar termelőket, mert lenyomják az árakat, miközben gyakran megkárosítják a fogyasztót. „Az utcán, bódékban sok eperárussal találkozunk, akiknek a 80%-a szélhámos, mert az országba kamionszámra érkező spanyol vagy görög epret magyarként, főként lajosmizseiként adják el” – szúrta ki a Pénzcentrum az Organikus Farm TikTok-videóját.
Abban arra is kitérnek, miszerint vásárláskor két dologra érdemes figyelni, hogy ne váljunk átverés áldozatává: az egyik, hogy ne elégedjünk meg a nyugtával, hanem kérjünk az eladótól áfás számlát. Ezt ugyanis egy csaló árus nem fogja tudni teljesíteni, de arra is megkérhetjük, hogy mutassa meg az őstermelői igazolványát.
Mindemellett megtehetjük azt is, hogy a magát magyar termelőnek kiadó eladótól az kérjük, mutasson fotót az ültetvényéről, és igazolja az áru eredetét, hogy hol termeli a gyümölcsöt. A cikkben egyúttal hangsúlyozzák: a mozgóárusításhoz is szükséges a működési engedély, így az engedély nélküli árusítás nem csak az áru eredetével kapcsolatos átverést jelenthet, hanem illegális tevékenységet is.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint is nagy a különbség a külföldi és a magyar szamóca között: az importált gyümölcs koraérett, míg a hazait teljesen éretten szedik le, mivel az jóval rövidebb idő alatt jut el a fogyasztókhoz. Ez pedig megmutatkozik a termékek ízvilágában. Továbbá fontos megjegyezni még, hogy a korai fajták között is akad édes, hazai szamóca, és a tévhitekkel ellentétben az sem feltétlenül jelenti azt, hogy import áruról van szó, ha a gyümölcsök túl nagyra nőttek.
