Uniós állampolgárok is indulhatnak az önkormányzati választáson

Az önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai. Ez az ún. aktív választójog, vagyis a szavazati jog. A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megillet minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát, aki a központi névjegyzékben szerepel – írja az MTI. Egyúttal arra is kitérnek:

Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek nincs magyarországi lakóhelye, az önkormányzati választáson nincs szavazati joga, de polgármesterré, képviselővé választható, feltéve, hogy kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe, amennyiben jelöltként szeretnének indulni a választáson – emelik ki. Soron kívül Jelentős mennyiségű hó esett reggel óta: Pilisszentkereszt tartja a rekordot 22 centiméterrel

A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok azonban regisztráció nélkül indulhatnak az önkormányzati választáson, lehetnek képviselő- vagy polgármesterjelöltek és felkerülhetnek a vármegyei listákra is, mivel ők automatikusan szerepelnek a központi névjegyzékben ezen a választáson. Megjegyzik: ahhoz azonban, hogy az európai parlamenti választáson magyarországi listákra szavazhassanak, nekik is kérniük kell a névjegyzékbe vételüket. Mindemellett fontos tudni még azt is, hogy az önkormányzati választáson jelöltekké válhatnak azok is, akiknek sem állandó lakcímük, sem tartózkodási helyük nincs, azaz a lakcímkártyájukon csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül.

Az ún. települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál, azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él (például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben lakik). A választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyen a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható – teszik hozzá. Továbbá részletezik azt is:

Nem választható, vagyis nem lehet jelölt az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt, vagy jogerős ítélet alapján szabadságvesztését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem választható az sem, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Nem lehet jelölt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy a Nemzeti Választási Bizottság folyamatosan bővíti a nyilvántartásba vett pártok és jelölőszervezetek listáját a június 9-i választásokra készülve.