Nem mindenki tud megbarátkozni az „agglomerációs létformával”
A koronavírus évei alatt sokan döntöttek úgy, hogy elköltöznek a fővárosból, de nem mindenkinél vált be az agglomeráció.
Csendesebb, nyugodtabb környezet, több zöldterület, nagyobb lakások és házak, némileg alacsonyabb négyzetméterárak – egyebek között ezekkel az érvekkel találkozhatunk, amikor valaki az agglomeráció mellett dönt. A covid erre rátett még egy lapáttal, ám amellett, hogy vannak, akik számára megfelelő volt a váltás, akadnak olyanok is, akik ma már máshogy döntenének.
A Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője, Nagy Csaba elmondta, hogy ügyfeleik közül többen is arra panaszkodtak, hogy az agglomerációs családi ház nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Amit leginkább az „agglomerációs életforma” okozott, ezzel ugyanis sokan nem tudnak megbarátkozni – áll a közleményben.
„A helyzet pedig csak romlik, hiszen egyre többen költöznek ki a Budapest környéki településekre, miközben az úthálózat egyáltalán nem igazodik a megnövekedett igényekhez. Ráadásul január 1-jétől fizetőssé váltak az M0-ás autópálya eddig ingyenes szakaszai is, mely sokakat a környező, alsóbbrendű utakra terel, ez pedig az érintett településeken és környékükön az eddigieknél is súlyosabb dugókat okoz” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.
„Természetesen az autóval közlekedők egy része megtehetné, hogy átvált tömegközlekedésre, mely egy olcsóbb megoldás, ugyanakkor még ha rendelkezésre is áll egy adott település esetében a megfelelő helyközi járat, egyre gyakoribbak a késések akár a MÁV-ról, HÉV-ről, vagy a Volánbuszról van szó, mely által tervezhetetlenné válik a közlekedés” – tette hozzá.
Emellett az sem elhanyagolható indok, hogy az agglomerációs településeken az infrastruktúra fejlesztése nem tudta követni a lakosságszám növekedését. Legyen szó akár a vízhiányról, akár az óvodai férőhelyek számáról, vagy épp az orvosi ellátásról, mind-mind olyan problémákat okozhat, ami idővel eltántoríthatja a korábban lelkes ingatlanvásárlókat.