Eltűnt az internetről több millió tudományos kutatás
Gyakran hangoztatjuk, hogy az internet nem felejt, ám nemrégiben fény derült rá, hogy mégis van kivétel.
Fotó: Unsplash
Egy friss tanulmány szerint a tudományos publikációk egynegyede nincs megfelelő mértékben archiválva, ami arra utal, hogy az ilyen tanulmányok megőrzésére szolgáló online rendszerek képtelenek lépést tartani a tudományos munkák növekedésével. Martin Eve, a Londoni Egyetem irodalmi, technológiai és publikációs kutatója, a tanulmány egyik szerzője elmondta, ez azért is aggasztó, mert a kutatások a lábjegyzetekre épülnek.
Ha pedig valaki nem tudja igazolni, mit mondott az a személy, akire hivatkozik, az komoly gondot okozhat. A cikkben kifejtik, a Journal of Librarianship and Scholarly Communication folyóiratban megjelent tanulmány közel 7 és fél millió DOI-val, azaz digitális objektumazonosítóval ellátott publikációt nézett át. Ezek a kódok betűkből és számokból állnak, és például a tudományos publikációk azonosítására szolgálnak.
A véletlenszerű kiválasztáson alapuló vizsgálat rámutatott, hogy a publikációk 28%-a, azaz több mint kétmillió cikk nem tűnt fel valamilyen digitális archívumban – annak ellenére, hogy volt élő azonosítója. Illetve mindössze az azonosítók 58%-a mutatott olyan munkákra, amelyeket legalább egy archívumban eltároltak, megőriztek. Martin Eve ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a vizsgálatnak vannak korlátai.
Mint például az, hogy csak a DOI-s cikkeket követte, és nem is kereste a munkákat minden digitális adattárban. De a szakember a tanulmányban olyan intézkedéseket is javasol, melyek segíthetnek leküzdeni ezt a problémát. Ide sorolhatók a DOI-regisztrációs ügynökségek által nyújtott szigorúbb követelmények, valamint a kutatók és a kiadók átfogóbb edukációja a problémáról – írja a HVG a Nature cikke nyomán.
Korábban számos izgalmas tanulmányról beszámoltunk, például arról is, amely azt taglalja, hogy egy idegen csillag változtathatta meg a Föld pályáját. Míg egy másik kutatás arra a megállapításra jutott, hogy talán mégsem olyan ártalmatlanok a légkörbe visszalépő, és ott elégő műholdak, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Ebben a cikkben pedig arról a tanulmányról írtunk, amelyben kifejtik, hogy a csillámporban lévő anyagok akadályozhatják a napfény vízbe jutását.
