Két fontos döntést is hozott a dél-amerikai diktátor, mely a szabad választás reményét kelti
Három napon belül kettő nagyon fontos döntést is hozott Nicolas Maduro venezuelai elnök és kormánya, az egyik értelmében több mint 100 ellenzékinek adnak kegyelmet, másik értelmében pedig külső felügyelőket hívnak a választások tisztasága érdekében.
Három napon belül kettő nagyon fontos döntést is hozott Nicolas Maduro venezuelai elnök és kormánya, az egyik értelmében több mint 100 ellenzékinek adnak kegyelmet, másik értelmében pedig külső felügyelőket hívnak a választások tisztasága érdekében.
Venezuela földi pokol volt az elmúlt időkben, különösen a közimádatnak örvendő Hugo Chavez szocialista elnök halálát követően. Az őt váltó Nicolas Maduro különös nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen, ám ezeket a létező legrosszabbul kezelte – számos szakértő szerint is – aminek következtében végül káoszba fulladt az ország.
Már Chavez elnökségének végén kezdődött folyamat ugyanis Maduro hatalomba lépésének idejére teljesedett be: a szinte 100 százalékosan olajfüggő ország gazdasága lényegében összeomlott, mivel a kőolaj világpiaci ára hatalmasat esett. A chavezi politika pedig a kőolajra alapozott mindent, az abból származó bevételeknek köszönhetően építette ki azt a szocialista utópiát, melyre előszeretettel hivatkoztak már jó páran a hasonló eszmét vallók.
A kőolaj árának beszakadása azonban rántott magával mindent, a PDVSA állami olajvállalat alig tudott fennmaradni, a bőkezű állami programokat már alig bírták finanszírozni, és a központilag kontrollált árak és valuta is végül arcba csapta a vezetést.
Maduro válságkezelése különösen az utolsó kérdésben volt bajos, ugyanis a pénzhiányt egyszerűen azzal kívánta megoldani, hogy beindítja a nyomtatógépet, és minél több bolivart nyomtatnak. Ennek hiperinfláció lett a következménye, a venezuelai fizetőeszköz gyakorlatilag értéktelen lett, amely több millió lakost elszegényített.
Természetesen ez egy nagyon súlyos válságot okozott, és polgárháború közeli állapotokat. Caracas lett az egyik legbűnösebb város, egy időben a legmagasabb gyilkossági rátával, miközben több millióan menekültek el az országból. Maduro eközben egyre autoriterebb lett, és már kifejezetten diktatórikus intézkedésekkel próbált rendet tenni.
Ez természetesen a nemzetközi közösség ellenszenvét is kivetette, több ország is kereskedelmi szankciókkal sújtotta a dél-amerikai államot. A nemrég tartott választásokat ráadásul illegitimnek nevezték, melyen az akkori ellenzéki kihívó, Juan Guaido győzelmét ismerte el több külföldihatalom, például az Egyesült Államok is.
A politikai válságnak azonban úgy tűnik, véget akar vetni Maduro elnök, és a politikai konszolidáció irányába kettő, nagyon fontos lépést tett. Az egyiket augusztus 31-én jelentették be, melynek kereteiben több mint 100 letartóztatott vagy bebörtönzött ellenzéki politikusnak és Guaido-szövetségesnek adtak kegyelmet.
Köztük volt Guaido asszisztense, Roberto Marrero is, akit még 2019 márciusában tartóztattak le és vádoltak meg azzal, hogy egy „terrorista sejt” tagja, akik destabilizálni akarják Maduro kormányát. Egy másik ellenzéki politikust, Freddy Guevarát szintén felmentettek, neki az volt a bűne, hogy kormányellenes tüntetést szervezett, mely vérbe fegyveres összecsapásba és 125 ember halálába torkollott.
Utóbbi esetben ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság – melyet többször azzal vádoltak, hogy bűnrészes a rezsim kiépülésében és bebetonozásában – elrendelte, hogy Guevara nem hagyhatja el az országot. Többen úgy gondolják ugyanakkor, hogy nem kegyelemadással kellene a szimpátiát felkelteni, hanem át kéne adnia a „bitorolt” hatalmát, melyet csalással szerzett meg – így vélekedik Americo De Grazia, száműzetésben élő ellenzéki törvényhozó is.
Másik fontos lépés pedig, amivel a venezuelai kormány biztosítani akarja a decemberben esedékes parlamenti választások legitimitását, pedig szeptember 2-án történt meg, ugyanis Maduro bejelentette, az ENSZ-ből és az Európai Unióból is meghívott vezetőket, valamint megfigyelőket, hogy őrködjenek a választás törvényessége felett.
Jorge Arreaza külügyminiszter elmondta, levelet küldött Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, és Josep Borrell első számú EU diplomatának, annak jegyében, hogy minél több elektori garancia legyen a parlamenti választásokra. Guaido szerint ugyanakkor ez is figyelemeltelés, mivel ismeretes, hogy az ellenzék bojkottálni tervezi a parlamenti választásokat.
Borrell szintén szkeptikusan beszélt még múlt hónapban a venezuelai választásokról, elmondása szerint el kellene halasztani azokat, mivel „jelenleg nem adottak a feltételek egy átlátható, mindenkit érintő, szabad és igazságos választás” lebonyolítására. Borrell ugyanakkor üdvözölte az ellenzékiek szabadon engedését, és egy kifejezett előrelépésnek nevezte.
