2024-es minimálbér-emelés: ilyen változásra számíthatnak a nyugdíj előtt állók
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
Fotó: Unsplash
Mint ismert, megegyezésre jutottak a munkaadók és a szakszervezetek a 2024-es minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről. Ez alapján már decembertől az előbbi 15, míg az utóbbi juttatás 10 százalékkal emelkedik, összegszerűen a minimálbér bruttó 266 800 forintra, a garantált bérminimum 326 000 forintra nő. Molnárné Balogh Márta tb-szakértő az ado.hu portálon arra hívta fel a figyelmet, több esetben a minimálbér összegének változása maga után vonja a nyugdíjra vonatkozó rendelkezések változásait is – szúrta ki a 24.hu.
Megállapodás-kötés
A nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Szolgálati idő szerzésére megállapodás kötéssel is van lehetőség. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 48. §-a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél:
- nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének (ideértve a doktorandusz képzést is) szolgálati időként történő elismerése,
- öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó (legfeljebb öt év) szolgálati idő szerzése,
- az 1998. évre gyermekgondozási segély (GYES) idejével megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként történő elismerése
céljából megállapodás köthető.
A jogszabályi előírások alapján megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve, akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek a biztosítása szünetel – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulék fizetés átvállalásával más személy, vagy szerv is megkötheti. Ezen kívül a fent meghatározott további három esetben szolgálati idő szerzése céljából köthető megállapodás. A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék. Ezt az összeget szolgálati idő és nyugdíj alapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni, vállalható azonban magasabb összeg után is a járulék fizetés.
2024-ben a minimálbér emelkedéséhez kötődően legalább az új összeg alapulvételével történik majd a megállapodás alapján fizetendő 22 százalékos mértékű nyugdíjjárulék. (l: Tbj. 48.§ (3) bekezdés). Ha a megállapodás ennél magasabb összegre került megkötésre, a nyugdíj alapot képező jövedelemként ez, a minimálbérnél magasabb összeg fog figyelembe vételre kerülni. Magasabb összeggel nem, hanem csak a minimálbér alapul vételével köthet megállapodást szolgálati idő szerzése céljából az a nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét, illetve az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb öt évet kívánja szolgálati időként elismertetni.
1998. január 1-je előtt a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje szolgálati időnek számított, 1998. január 1-jétől azonban az öregségi nyugdíj esetében már nem. Megállapodás kötéssel lehet a tanulmányok idejére szolgálati időt szerezni. Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás kötés napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíj járulék megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. A járulék fizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
Arányos szolgálati idő
Részmunkaidős foglalkoztatásnál nem ritka, hogy a kereset a teljes munkaidőre vonatkozó minimálbér összegénél alacsonyabb, a részmunkaidő és a nyolc órás teljes munkaidő arányához igazodik. Ekkor a társadalombiztosítási járulék fizetés is kisebb összegű lesz, ami hatással van a szolgálati idő tartamára. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39.§-a szerint ebben az esetben a nyugdíj összegének meghatározásánál a szolgálati idő arányosításra kerül a tényleges kereset és a minimálbér aránya szerint, azaz a nyugdíj jogosultsághoz ez az időszak teljes egészében szolgálati időnek fog számítani, a nyugdíj összegénél azonban csak részben.
Kereseti korlát korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés esetén
A korhatár előtti ellátás mellett csak meghatározott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni. A vonatkozó 2011. évi CLXVII. törvény 11.§-a szerint ha a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereset meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, a következő hónap első napjától az év december 31. napjáig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátást szüneteltetni kell. Ha a túllépés decemberben következne be, az ellátás nem szüneteltetésre kerül, hanem a decemberi összeget vissza kell fizetni. 2023-ban a 232.000 forintos minimálbérre tekintettel a kereseti korlát éves szinten 4.176.000 forint.
