Az izraeli háború miatt üzemanyag-drágulást jósoltak az elemzők, ám nem lett igazuk

A holtankoljak.hu szerda délelőtti tájékoztatása azt mutatja, hogy az izraeli háború nem hat a magyar üzemanyagárakra, ugyanis péntektől sem változnak a hazai benzinkutak árai. Így a már jól megszokott átlagárakon lehet tankolni a hét második felében is: a 95-ös benzin literenként 603, míg a gázolaj literje 650 forintért szerezhető be.

Pedig a mostani, 42. hétre vonatkozó előrejelzést egyértelműen az izraeli háborús helyzet határozza meg, ez ugyanis komoly hatást gyakorolt az olaj árára. A Brent-ár előző heti zuhanása után az árfolyam újra emelkedni kezdett. A múlt héten 84,38 dolláron zárt a hordónkénti Brent-ár, ami mostanra 90 dollár fölé emelkedett. A több mint 7 százalékos drágulást némiképp ellensúlyozza, hogy az elmúlt napokban a forint jelentősen erősödött a dollárral szemben: az aktuális árfolyam 362 forint környékén alakul, ugyanez pénteken még a 370-es szintet súrolta – írta a Világgazdaság.

Összességében a Holtankoljak szakportál azzal számolt, hogy az olaj árának emelkedése miatt a hazai üzemanyagárak is emelkednek majd, ám mint látható, a magyar benzinkutak rácáfoltak erre. Sőt, a múlt héten olajpiaci szakértők is azt jósolták, hogy most az elmúlt hetek árcsökkenése jórészt el fog olvadni, és drágulás jön a töltőállomásokon. Tehát az, hogy ezzel szemben hétfőn és szerdán is stagnálnak az árak, azaz teljesen elmarad az áremelkedés, minden elemzőt és hozzáértőt alaposan meglepett.

Ráadásul a jelenlegi árszint a jövő hét szerdáig biztosan kitart. Új információ az üzemanyagárak alakulásáról majd csak a következő hétfőn esedékes, az akkor meghirdetett árazás a hét közepétől lép életbe. Addig biztosan elmondható, hogy Magyarországon szeptember vége óta, három hete nem drágult az üzemanyag, és az e heti stagnálást leszámítva masszív csökkenés ment végbe: a benzin esetében bruttó 57 forint, a dízelnél bruttó 31 forint – jegyzi meg a Világgazdaság.

Hozzáteszik, ami a magyar üzemanyagárakkal történik, az azért is érdekes, mert újabb cáfolatát adja annak, hogy a kereskedelmi szereplők egyedül a nemzetközi folyamatokat követnék le az árazásukkal – ugyanezen a véleményen van Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke is. Csakhogy mint látható, a magyar árazás nem először nem követi le a globális változásokat. Ezért újra fontos jelezni, hogy a fogyasztói árak meghatározásában kiemelt tényező a nagy- és kiskereskedelmi árrés, amely szakértői becslések szerint szeptember végére elérhette a 130-140 forintot literenként. Ez közrejátszhatott abban, hogy a hazai üzemanyagár a régióban is drágának számított.

Ezen a ponton avatkozott be a kormányzat, és ültette asztalhoz az üzemanyagpiac képviselőit. Világossá tette a számukra, hogy ha nem képesek kordában tartani az árakat, kész beavatkozni, és akár az ársapkát is visszahozhatja (bár az nem derült ki, mi az az összeg, amelynek hatására ismét beavatkoznának). A cégek együttműködően reagáltak, a magyar üzemanyag ára pedig azóta nem emelkedett, még úgy sem – mint az a fentiekből látszik –, hogy önmagában a nemzetközi helyzet ezt indokolhatná.