Nem vizsgálja az EB a kínai befektetéssel létrejövő magyarországi akkugyárakat
A brüsszeli testület vizsgálatai nem terjednek ki sem kínai akkumulátorok behozatalára, sem az EU-ban megvalósuló kínai beruházásokra.
Fotó: Munkagépekkel talajelőkészítõ munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
MTI/Czeglédi Zsolt
Miriam Ferrer García, az Európai Bizottság (EB) kereskedelem-politikával foglalkozó szóvivője a Népszavának nyilatkozva azt mondta, a kínai befektetéssel létrejövő magyarországi akkumulátorgyárakat nem érinti, hogy az EB vizsgálatot indított annak megállapítására, kivethet-e büntetővámokat a Kínából importált elektromos autókra. Állítása szerint a vizsgálat kizárólag a járművek importjára vonatkozik, azaz nem terjed ki sem kínai akkumulátorok behozatalára, sem az EU-ban megvalósuló kínai beruházásokra.
A lap megjegyezte, a szubvenció-ellenes vizsgálatról Ursula von der Leyen bizottsági elnök tett bejelentést a múlt heti évértékelő beszédében. A hónapokig tartó elemzésnek azt kell megállapítania, hogy a gyártók komoly állami támogatásokkal tartják-e mesterségesen alacsonyan az Európát elárasztó kínai elektromos járművek árát.
A szóvivő válasza pedig azért is fontos, mert sokan számítanak arra, hogy idővel egyre jobban kiterjesztik majd az uniós eljárást, és idővel a kínai autóipari beszállítók belső piacra érkező behozatalát, valamint az EU-n belül működő kínai cégeket is vizsgálják majd.
A Portfolio úgy tudja, hogy a javaslat mellett erősen lobbizó francia szervezetek arra számítanak, hogy idővel a vizsgálat nem csak az autógyártóknak juttatott pekingi, árleszorító és versenytorzító állami támogatásokra vonatkozik majd, hanem az ellátási minden szereplőjére, legyen az kínai vagy EU-ban működő, de az ázsiai ország vállalatának leányvállalata. Viszont a portál bizottsági forrásai már akkor jelezték, hogy a magyar akkumulátorgyárak esetében a közvetlen tőkebefektetésekre alkalmazható Foreign Subsidies Regulation (FSR-szabályozás) célpontjává válhatnak ezek a beruházások.
Most a Népszavának is azt mondta Miriam Ferrer García, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak létrehozásakor az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról rendelkező jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a szubvenciós vizsgálat miatt egyelőre nem kell aggódnia a magyar kormánynak.
