Fontos dologra hívta fel a figyelmet a szakértő a tigrisszúnyog kapcsán

Az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 26-ai tájékoztatója szerint 30 napig nem adhatnak vért azok, akik legalább egy napig a nyugat-nílusi vírus szempontjából kockázatosnak minősített területeken tartózkodtak (azaz Budapest XVI. és XXII. kerületében és Szegeden, mivel itt fordulnak elő a legnagyobb számban az említett rovarok), s ez idő alatt egy ázsiai tigrisszúnyog (aedes albopictus) meg is csípte őket.

Kemenesi Gábor virológus pedig nemrégiben arról nyilatkozott, miszerint nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a tigrisszúnyog ténylegesen terjesztené Magyarországon a nyugat-nílusi vírust. Állítása szerint „a nyugat-nílusi vírus és a tigrisszúnyog puszta jelenléte nem determinálja a terjesztést, ugyanis ahhoz terjesztésre képes (kompetens) vektor kell” – írta a Qubit. Soron kívül Záporok és zivatarok várhatók pünkösdhétfőn, néhol még jégeső is lehet

Kurucz Kornélia ökológus túlzásnak érzi, hogy a véradást ezeken a területeken a tigrisszúnyog előfordulása miatt kell korlátozni. Úgy véli, „nem kimondottan a tigrisszúnyog miatt kellene aggódni, hanem azt kellene megnézni, hogy a nyugat-nílusi vírus hol van jelen az országban, mert nem lesz minden tigrisszúnyog nyugat-nílusi vírushordozó”. Hozzátette, véleménye szerint a mostani véradási korlátozás hátterében egy általános európai irányelv átvétele állhat.

Fontos a védekezés

Mint ahogy korábban beszámoltunk róla, a nyugat-nílusi láz hazánkban minden évben szezonálisan (június-november) előforduló, szúnyogok által terjesztett (elsősorban a hazánkban is széles körben elterjedt, Culex nembe tartozó fajok) betegség, amely az 1980-as évek óta van jelen Európában.

A vírus ellen jelenleg nem létezik jóváhagyott védőoltás vagy antivirális gyógyszer, mindössze a tünetek kezelésére van lehetőség. A fertőzöttek többsége tünetmentes, néhány százalékban enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, amelyek többnyire 3-6 nap alatt maguktól gyógyulnak. Bizonyos esetekben idegrendszeri tünetek léphetnek fel, melyek leggyakrabban idős embereket érinthetnek.

Ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) arra kéri a lakosságot, hogy védekezzenek a szúnyogcsípések ellen: mindezt megtehetik hosszú szárú, hosszú ujjú ruha viselésével, bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szerek használatával, illetve a szabadban füstképző, ún. szúnyogirtó „spirál”, illetve lámpaolaj alkalmazásával. Zárt térben pedig rovarhálóval, szúnyogirtó párologtatóval, aerosszal tudnak védekezni.