Suhajda Szilárdot egyelőre nem lehet halottá nyilvánítani

A Bors írt arról, miszerint speciális esetnek számít Suhajda Szilárd halála, hozzátéve, hogy a biológiai vég megállapításához három dolognak kell fennállnia: az agyi hullámok, a szívverés és a vérkeringés leállásának. A halotti anyakönyv kiállításához szükséges orvosi dokumentumot is ezek alapján állítják ki, a hegymászó esetében viszont a holttest nem áll rendelkezésre.

Mint ismert, a magyar hegymászó légzőpalack és serpa segítsége nélkül, egyedül kísérelte meg meghódítani a 8848 méter magas Mount Everestet, később azonban nyoma veszett, s az érte küldött mentőexpedíció sem talált rá. Azóta többen is elbúcsúztak Szilárdtól, illetve a felesége is megosztott egy rövid közleményt.

Suhajda holttá nyilvánítása a családja számára előbb-utóbb jogi okokból is fontossá válik, többek között a hagyatéki és vagyoni kérdések miatt, vagy a gyermekének a sorsát érintő lényeges kérdések eldöntéséhez. Erre vonatkozóan Berényi András ügyvéd elmondta, a jogszabályok szerint Suhajda Szilárdot jelenleg eltűntként kell kezelni.

Abban az esetben, ha valaki halála vélelmezhető, bírósági végzés szükséges a holttá nyilvánításához. Ha a holttest megvan, a halál ténye megdönthetetlen, viszont egy eltűnt személy esetében megdönthető vélelemről beszélünk, amely megtámadható, ha olyan információk jutnak az érdekeltek birtokába, melyek alapján vélhető vagy bizonyosnak tekinthető, hogy az illető mégis életben van.

Alapesetben az eltűnés után két évet kell várni a holttá nyilvánításhoz, ám ez az érintettek kérésére egy évre rövidíthető. Ebben az esetben az örökség és minden egyéb jogkövetkezmény beáll, ám ezt az időt, illetve a bírósági döntést mindenképp ki kell várni.