Orvos magyarázta el, mi történhetett Suhajda Szilárddal 8700 méteren
A szakember kifejtette, miszerint 8000 méteren a szervezet minden egyes lélegzetvételért küzd, de a pihenés sem opció, mert azzal is sok energiát lehet veszíteni.
Fotó: Mécsest gyújt egy emlékező Suhajda Szilárd egykori iskolájában, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium aulájában 2023. május 28-án. A magyar hegymászót nem találta meg a Mount Everesten a keresésére május 26-án reggel indult mentőcsapat, ezért befejezték a keresést.
MTI/Lehoczky Péter
Dr. Kulja András, a népszerű orvos a TikTokon magyarázta el követőinek, hogy mi történhetett Suhajda Szilárddal, miután többen is azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy mondjon el néhány dolgot a téma kapcsán. Állítása szerint az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez. Ám ahogy egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigénnek a mennyisége.
Hozzátette, már 2000 méteres magasságban jelentkeznek a magaslati betegség tünetei, ilyenkor pedig fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak a hegymászók, mert a szervezetük az oxigénhiányos állapotot próbálja kompenzálni. Mindemellett gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is – írta az Index.
„Az értágulat következménye, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá”
– magyarázta.
Minél nagyobb a magasság, annál több a kockázat
A szakember ezt követően arra utalt, abban az esetben, ha egy hegymászó 2000 méter közelében marad, akkor a szervezete még képes alkalmazkodni a rendkívüli körülményekhez, de a tünetek fokozódnak, minél magasabbra mászik. A 7000–8000 méteres magasság felett pedig már halálzónáról beszélnek, mert a levegő sűrűsége csupán egyharmada a tengerszint közelinek. Az orvos szerint már azzal jelentős energiákat veszíthetünk ekkora magasságban, ha csak egy helyben állunk.
„Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg egy hegymászó. Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengeren az éjszaka közepén próbálna meg pihenni. Ilyenkor nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban”
– mondta, kiemelve, hogy hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel, de még a látását is elveszítheti a hegymászó.
Elmondása szerint ilyenkor már akkor sem tud racionális döntést hozni a hegymászó, ha előzetesen felkészült egy ilyen helyzetre, arról nem beszélve, hogy mínusz 20 fok van ebben a magasságban, tehát a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és lejutni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni, egyúttal azt gondolja, épp ez történhetett Szilárddal is.
@andras.doktor Replying to @ddorci25 A magaslati betegség kialakulása és élettana #orvos #edukáció #egészség #hegymászás #magaslatibetegség #andrasdoktor ♬ original sound – Dr. Kulja András
