Az NMHH közlése szerint 4G lefedettségben világszinten élen jár Magyarország
Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy Magyarország 4G lefedettségben és fejlődésben világszinten élen jár.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi Magyarország 4G lefedettségben világszinten élen jár – hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese csütörtökön Győrben, a távközlés világnapja alkalmából szervezett konferencián.
Lapsánszky András a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által 14. alkalommal megrendezett szakmai szimpóziumon elmondta, hogy az NMHH innovatív módon próbál „előre menni az időben és megsejteni a jövőt”, hogy melyik technológia válik be, amelyhez aztán a frekvenciákkal kapcsolatos gazdálkodást igazítja.
Ennek egyik állomása volt, amikor a 3G hálózat és eszközök kivezetésére tettek javaslatot – mondta, hozzátéve, hogy ez megadta a lehetőséget arra, hogy a negyedik és ötödik generációs mobilhálózatokban és számos újgenerációs hálózatban megnyíljon az út a szélesebb spektrumú alkalmazások előtt.
Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a frekvenciák területén az ötödik generációs hálózatok markáns elemét képezik a jelenlegi hírközlés kihívásainak, mert még nem lehet tudni, hogy ez mekkora siker lesz a hírközlés piacán. A hatóság így ennek megfelelően figyeli a folyamatot és igazítja az újabb frekvenciatendereket, illetve az ezzel kapcsolatos gondolkodást.
Óriási igény van a hírközlési szolgáltatásokra
Hozzátette, hogy az azonosítóknál ugyanez a kihívás, mert óriási igény van a hírközlési szolgáltatásokra. Ez globális kihívás, ami a hírközlés fogyasztása, főleg az adatfogyasztás és óriásadat forgalom fogyasztás iránt jelenik meg a világban. Erre a kihívásra globálisan kell reagálni – mondta.
Kiemelte, hogy ebben az Európai Unió próbál élen járni, egységes szabályozási keretet biztosítani, haladva azzal a világban zajló versennyel, ami a régiók között zajlik. Lapsánszky András beszélt arról is, hogy a hírközlési versenykörnyezetben olyan szabályozási igények is felmerülnek, amelyek korábban nem. Példaként említette a fogyasztóvédelmet, a digitális szolgáltatások vagy az óriásplatformok megjelenését.
Ezekre uniós szinten kell szabályozást hozni – mondta. Az NMHH elnökhelyettese komoly kihívásnak nevezte a mesterséges intelligenciát. Kitért arra is, hogy a távközlés területén a globális együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy a terület fejlődjön. A konferencián átadták a 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.
Idén Csorba Imre László, az NMHH korábbi munkatársa és Farkas Zoltán, az NMHH miskolci hatósági irodájának vezetője kapták. Costas Zavazava, Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Távközlési Fejlesztési Irodájának igazgatója köszöntőjében a mesterséges intelligencia és a távközlés kihívásairól, kérdéseiről, a távközlés elérhetőségéről beszélt.
Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora felidézte, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyezményt, amellyel létrejött az ITU, 1865. május 17-én írták alá. Az alapító tagok között Magyarország is szerepelt. Május 17-ét 1969 óta ünneplik a távközlés világnapjaként. A konferencián résztvevők az egyetem parkjában emlékfát ültettek.
(MTI)
