Kritikus a helyzet Argentínában, hajléktalanszállóvá vált a Buenos Aires-i reptér
Természetesen nem arról van szó, hogy a nemzetközi repülőteret hajléktalanszállóvá alakították át, hanem arról, hogy az emberek olyan szegények, hogy kénytelenek a létesítményben aludni.
Fotó: Unsplash/Marco López
Az Al Jazeera jelentése szerint Argentínában egyre nehezebb a lakosság élete, ugyanis az infláció az egekbe szökött, miközben a szegénység növekedett. A húsvéti hosszú hétvége sem úgy néz ki a repülőtéren, ahogy szokott: ilyenkor ugyanis zsúfolásig telik a Buenos Aires-i repülőtér, ám most csend honol a létesítményben, s csak azt a közel 100 embert lehet látni, akik ott alszanak.
Az egyikük Angel Gomez, aki két éve él a Jorge Newbery nemzetközi repülőtéren, s aki elárulta, hogy szemtanúja volt annak, hogy szépen lassan, mégis jelentősen megugrott a hozzá csatlakozók száma:
„A világjárvány után egy invázió vette kezdetét.”
Vagy kifizetik a bérleti díjat, vagy esznek
Amikor a személyzet és az első utasok kora reggel megérkeznek a reptérre, több tucatnyian még mindig a székeken, vagy a székek alatt alszanak: közülük néhányan be vannak takarózva, ám legtöbbjük a csupasz padlón kénytelen feküdni, miközben összes értékük mellettük pihen.
A repülőtér mostanra jóformán egy hajléktalanszállóvá vált: ahogy elindul a nap és az utasok elkezdenek szivárogni a reptérre, a hajléktalanok az ingyenkonyhákra indulnak, míg mások a reptér területén keringnek, hogy egy kis aprópénzhez jussanak az utazóktól.
Roxana Silva, aki két éve él a repülőtéren férjével, Gustavo Andres Corrales-szel, elárulta:
„Ha kifizetem a lakbért, nem eszem. Ha pedig fizetek az ételért, nincs hol aludnom. Nincs elég pénzem a megélhetéshez.”
Silva közel 45 ezer peso nyugdíjat kap (73 ezer forint), ami nem elegendő arra sem, hogy az alapvető szükségleteit fedezze. Sajnos egyre több argentin kerül ebbe a helyzetbe, s mivel az infláció továbbra is száguld, és februárban elérte a 102,5 százalékos emelkedést, nagyon sok ember jövője rendkívül bizonytalanná vált az országban.
