Építészmérnök: az infrastruktúra és a háború is felelős a szíriai áldozatokért
Állítása szerint az épületeket nem úgy tervezték, hogy ellenállók legyenek a földrengésekkel, vagy bármilyen nagyobb erőbehatással (pl. támadással) szemben, de a szakértők hiánya is gondot okoz.
Fotó: Drónnal készült kép összeomlott házakról a földrengés sújtotta délkelet-törökországi Adiyaman város Besni kerületében 2023. február 8-án. Két nappal korábban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a tizenegyezret.
MTI/EPA/Necati Savas
Napokkal azután, hogy pusztító földrengés rázta meg Szíria északnyugati és Törökország déli részét, a mentőalakulatok éjt nappallá téve dolgoznak, hogy megmenthessék a romok alá rekedt embereket, sajnálatos módon azonban a halálos áldozatok száma folyamatosan növekszik.
A katasztrófa a helyi épületeket sem kímélte, hiszen alig maradt néhány, amely többé-kevésbé sértetlenül megúszta, s ennek okairól Saria Bitar építészmérnök, a Hathi Hayati önkéntes csoport vezetője nyilatkozott az Al Jazeerának.
Elmondása szerint a szíriai épületeket nem úgy tervezték, hogy ellenállók legyenek a földrengésekkel, vagy bármilyen nagyobb erőbehatással (pl. támadással) szemben, a legtöbb ingatlant pedig valószínűleg szakértői felülvizsgálat nélkül húzták fel.
„Rengeteg épület dőlt össze Idlíb és Aleppó területén, elsősorban azért, mert ezeket a városokat súlyos támadások érték az elmúlt 10 évben, de az sem segített a dolgon, hogy a műszaki és mérnöki előírásokat sem vették figyelembe sok helyen, bár lehetőség sem nagyon lett volna rá”
– fogalmazott.
Az építészmérnök hozzátette, az Aszad-rezsim számtalan csapással sújtotta Kelet-Aleppót, az építkezések során pedig számos fontos szabályt figyelmen kívül hagytak, például az alapokat nem ásták elég mélyre, vagy nem használtak elegendő fémrudat, a földrengés pedig még tovább súlyosbította a helyzetet.
