Elemző: Európában valószínűleg intenzív dezinfláció lesz 2023-ban
Egy vezető makrogazdasági elemző osztotta meg, hogy a Nyugat nagy eséllyel már túl lehet az inflációs csúcson, de arról is beszélt, hogy mire számíthatunk idén Európában.
A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, csak a következő hónapok során derül majd ki, hogy megállt-e a drágulás Európában: rámutatott, Németországban és az eurózónában, illetve az Egyesült Államokban is érzékelhető az infláció csökkenése, így nagy eséllyel már bekövetkezett a csúcs.
Mindez annak köszönhető, hogy ezen országokban alapvetően a költségsokk alapú infláció volt a magas, s ahogy ezek a költségek átgyűrűztek a fogyasztói árakba, az inflációnak sem volt már akkora felhajtóereje, mint például Magyarországon, ahol a forintgyengülés és a többletkereslet jóval erőteljesebb további tolóhatást fejtett ki.
Kockázatok és prognózisok
Az Infostart jelentése szerint Madár István ugyanakkor megjegyezte, eddig egyik nagyobb gazdaságban sem volt túl meggyőző ez a folyamat, mivel a maginflációs mutatók továbbra is emelkedőben vannak, így csak az energiaköltség-alapú tételek húzzák lefelé az inflációs mutatókat:
A rövid távú kockázat az, hogy nem csökken a maginfláció, hosszabb távon pedig ugyanaz a kockázat, mint Magyarországon. Vagyis nem tudni, hogy ha az elszálló infláció enyhül az év végére, akkor vajon stagnálni fog-e, és folytatni kell-e az agresszív monetáris politikát.
A szakértő az élelmiszerárak kapcsán rámutatott, Nyugat-Európában eleve nem volt olyan durva infláció, mint Kelet-Közép-Európában, de Magyarország még az utóbbiak közül is kilóg. Mindez azzal függ össze, hogy Magyarországon brutálisan romlott a forint, míg a magyar élelmiszeripar hatékonysága nagyon gyenge, így amikor kihívás elé állítják, azonnal az áremeléshez nyúl, ezért jóval magasabb a drágulás mértéke nálunk, mint amilyen a nemzetközi átlag.