Szijjártó: ez volt az EU legszégyenteljesebb döntése, majd fejlesztést jelentett be

Megkapta az engedélyt Bukarestben a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat létrehozása Magyarország és Románia között, ami rendkívül fontos, ugyanis az összeköttetés javítása mindenkinek hasznára válik – jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági ás Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az idei év utolsó kormányüléséről bejelentkezve arról számolt be, hogy magyar oldalon az M44-est hosszabbítják Békéscsabától az országhatárig, Romániában pedig a már korábban kijelölt határmetszési ponttól Nagyszalontáig vezető gyorsforgalmi út kapcsolódik majd az Arad-Nagyvárad autópályába. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Üdvözölte a román kormány előző napi döntését, és hangsúlyozta, hogy mindent meg fognak tenni a lehető leggyorsabb megvalósítás érdekében.

Kiemelte, hogy a magyar hatóságok már elkészítették a térség fejlesztési tervét, és elmondta, hogy a határellenőrzési infrastruktúrát a román fél építi a saját oldalán, az erről szóló államközi megállapodást valamikor majd tavasszal fogják aláírni.

NE HAGYD KI

Gazdaság

Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

„Magyarország és Románia fontos partnerei egymásnak minden szempontból, a határátkelés lehetőségének még gyorsabbá, még kulturáltabbá és sűrűbbé tétele mindkét országnak érdeke” – szögezte le.

Már a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolatnál tart Románia és Magyarország

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2010-ben egyetlen gyorsforgalmi útkapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, mára kettő működik, a harmadik pedig épül csengeri átkelési ponttal, az M49-es út meghosszabbításával, és most jóváhagyták a negyediket is.

Hangsúlyozta, hogy az összeköttetések bővítése jelenleg különösen fontos, miután az Európai Unió egy tagállami vétó következtében, „az idei év egyik legszégyenteljesebb döntésével” ismét elutasította a szomszédos ország felvételét a schengeni övezetbe.

Mint közölte, ez magyar érdek is lett volna, ugyanis tíz olyan határátlépési pont is van, amely kizárólag hétvégén tud nyitva tartani az ellenőrzési infrastruktúra hiányossága miatt, s ezeket csatlakozás esetén korlátlanul megnyithatták volna

„Ha két ország között az összeköttetések sűrűbbek, akkor az jobb a két országnak, mindkettő profitál belőle” – fogalmazott a miniszter az MTI beszámolója szerint. 

Románia schengeni tagsága vétóba ütközött

Szijjártó Péter világossá tette a bejelentkezésében, hogy szerintük ebben az évben az Európai Unió egyik legszégyenteljesebb döntése az volt, hogy Románia nem lehetett a schengeni övezet tagja. 

Magyarországnak egyértelműen az volt az érdeke, hogy a románok csatlakozhassanak, hiszen megszűnne a határellenőrzés a két ország között, és rosszabb esetben nem kellene a határon órákat várni. 

Hozzátette, hogy nem csak a határon túl élő és a határmenti közösségek miatt lett volna ez fontos, hanem gazdasági szempontból is, hiszen Románia Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca.