A csomag, amelyről a nagykövetek tárgyaltak, tartalmazta a globális társasági minimumadót és az Ukrajnának szóló hitelfelvételt is, valamint, ahogy arról mi is beszámoltunk, az magyar RRF-terv elfogadását, és az EU-s pénzek befagyatásának csökkentését. 

Jön a 15 százalékos minimumadó, de Magyarországon nem lesz emelés 

Magyarország nem támogatta, hogy bevezessék a globális minimumadót, ugyanis az mindenképp adóemeléssel járt volna, tekintve, hogy a magyar gazdaság versenyképességének egyik pillére a 9 százalékos társasági adókulcs, és mindenképpen adóemeléssel járt volna a globális minimumadó bevezetése. 

A hivatalos közlés szerint megállapodtak az úgynevezett 2. pillérnek az uniós szintű végrehajtásában, amely a legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok nyereségét érinti – írja a Mandiner. 

A lap kifejti, hogy tavaly október 8-án már megszületett a döntés arról, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok adóztatási jogainak a nyereségszerzés helye szerinti joghatóságok közötti új rendszerre vonatkozik. A most elfogadott 2. pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja a hivatalos megfogalmazás szerint az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás lehetőségeinek csökkentése, annak biztosítása érdekében, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok minimális társasági adókulcsot fizessenek.

Magyarországon viszont ennek ellenére nem lesz adóemelés: az Európai Unió Tanácsa ugyanis hozzájárulását adta, hogy a globális minimumadóba ne csak a társasági adó, hanem a magyar iparűzési adó is beleszámítson. 

Megállapodtak az Ukrajnának szánt támogatásról is 

A Mandiner arról is beszámolt, hogy elfogadták a 18 milliárd eurós támogatást Ukrajnának, amely egy 2023-ban nyújtandó kölcsön lesz, 10 éves türelmi idővel. 

A tagállamok tehát kölcsönt vesznek fel, amelyek kamatköltségének nagy részét állják is, míg a garanciákat vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok fogják nyújtani. 

Magyarország a kezdetektől ellenezte a hitelfelvételt, és egyelőre a pontos szerepvállalásunk nem ismert, azonban a Magyar Nemzet úgy értelmezte, hogy a csomagból kikerült a közös hitelfelvételről szóló rész, a tagállamok a bizottsággal kötött kétoldalú megállapodások mentén fogják biztosítani a támogatást a háború sújtotta országok részére.

A hivatalos közlemény szerint „a cél a rövid távú pénzügyi könnyítés, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása, és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása, azzal a céllal, hogy Ukrajnát támogassák az európai integráció felé vezető úton”.