Hitel Ukrajnának és globális minimumadó lesz, de magyarországi adóemelés nem
A nagyköveti ülésen a tagállami küldöttek döntöttek a Magyarországnak járó EU-s pénzekről, és megvitatták a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt támogatás ügyét is.
Fotó:
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (k), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (b) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. november 30-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
A csomag, amelyről a nagykövetek tárgyaltak, tartalmazta a globális társasági minimumadót és az Ukrajnának szóló hitelfelvételt is, valamint, ahogy arról mi is beszámoltunk, az magyar RRF-terv elfogadását, és az EU-s pénzek befagyatásának csökkentését.
Jön a 15 százalékos minimumadó, de Magyarországon nem lesz emelés
Magyarország nem támogatta, hogy bevezessék a globális minimumadót, ugyanis az mindenképp adóemeléssel járt volna, tekintve, hogy a magyar gazdaság versenyképességének egyik pillére a 9 százalékos társasági adókulcs, és mindenképpen adóemeléssel járt volna a globális minimumadó bevezetése.
A hivatalos közlés szerint megállapodtak az úgynevezett 2. pillérnek az uniós szintű végrehajtásában, amely a legalább 750 millió eurós éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatok nyereségét érinti – írja a Mandiner.
A lap kifejti, hogy tavaly október 8-án már megszületett a döntés arról, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok adóztatási jogainak a nyereségszerzés helye szerinti joghatóságok közötti új rendszerre vonatkozik. A most elfogadott 2. pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja a hivatalos megfogalmazás szerint az adóalap-erózió és a nyereség-átcsoportosítás lehetőségeinek csökkentése, annak biztosítása érdekében, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok minimális társasági adókulcsot fizessenek.
Magyarországon viszont ennek ellenére nem lesz adóemelés: az Európai Unió Tanácsa ugyanis hozzájárulását adta, hogy a globális minimumadóba ne csak a társasági adó, hanem a magyar iparűzési adó is beleszámítson.
Megállapodtak az Ukrajnának szánt támogatásról is
A Mandiner arról is beszámolt, hogy elfogadták a 18 milliárd eurós támogatást Ukrajnának, amely egy 2023-ban nyújtandó kölcsön lesz, 10 éves türelmi idővel.
A tagállamok tehát kölcsönt vesznek fel, amelyek kamatköltségének nagy részét állják is, míg a garanciákat vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok fogják nyújtani.
Magyarország a kezdetektől ellenezte a hitelfelvételt, és egyelőre a pontos szerepvállalásunk nem ismert, azonban a Magyar Nemzet úgy értelmezte, hogy a csomagból kikerült a közös hitelfelvételről szóló rész, a tagállamok a bizottsággal kötött kétoldalú megállapodások mentén fogják biztosítani a támogatást a háború sújtotta országok részére.
A hivatalos közlemény szerint „a cél a rövid távú pénzügyi könnyítés, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása, és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása, azzal a céllal, hogy Ukrajnát támogassák az európai integráció felé vezető úton”.
