A Pentagon egyik fontos jelentéséből kiderült, hogy Kína nukleáris robbanófej-készlete meghaladta a 400-at, ráadásul az Egyesült Államok által korábban becsült idő töredéke alatt, ez pedig arra késztetheti Pekinget, hogy versenybe szálljon az USA-val a világ irányításáért. 

Az Egyesült Államok 2020-ban úgy becsülte, hogy a kínai nukleáris robbanófejek száma a 200-as tartományban van, és arra számított, hogy a készlet egy évtizeden belül megduplázódik. Alig két évvel később Kína elérte ezt a határt, és 2035-re mintegy 1500 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, ha a jelenlegi ütemben folytatja a bővítést – idézi a jelentést a CNN. 

A jelentés megjegyzi, hogy a világ legnépesebb országa növekvő haderejét egyik eszközeként használja arra, hogy olyan nemzetközi rendszert hozzon létre, amely kedvez az ő világnézetének, ami a jelentés szerint „rendszerszintű kihívást jelenti az Egyesült Államok nemzetbiztonsága számára”. 

Az USA aggódik, hogy Kína veszélyt jelent az világhatalmi státuszára 

A múlt hónapban kiadott 2022-es nemzeti védelmi stratégia Kínát az Egyesült Államok számára a legnagyobb kihívásként azonosítja, amit a Pentagon legfelsőbb vezetői gyakran ismételgetnek.

„Kína az egyetlen olyan ország, amely geopolitikai szempontból rendelkezik azzal a hatalmi potenciállal, hogy jelentős kihívást jelentsen az Egyesült Államok számára” – mondta Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának elnöke egy sajtótájékoztatón a hónap elején. 

„A népességük, a technológiájuk, a gazdaságuk, a nanotechnológiájuk és egy csomó más dolog alapján Kína a legnagyobb geopolitikai kihívás az Egyesült Államok számára” – jegyezte meg. 

A Peking és Washington közötti feszültségek gyakran Tajvan körül forognak. Kína a szigetet szuverén területének alapvető részének tekinti, beleértve a Dél-kínai-tengert is, és védelmi tisztviselők úgy vélik, hogy 2027-re készen lesz arra, hogy katonai erővel átvegye az uralmat. 

A legújabb jelentésben az Egyesült Államok nem számol Tajvan közeli inváziójával. Ehelyett az USA azt látja, hogy Peking fokozza a Tajvanra gyakorolt diplomáciai, gazdasági, politikai és katonai nyomást.