Szakértők: Kína hatalma korlátozott és talán nem is akarja megfékezni Észak-Koreát
Miután Joe Biden amerikai elnök a múlt hét folyamán személyesen találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, felmerült annak a lehetősége, hogy Biden megpróbálja rábeszélni a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket Észak-Korea atomprogramjának bővítése ellen – ám a megbeszélés nem épp úgy zárult, ahogy Biden tervezte.
Hszi Csin-ping kínai (b) és Joe Biden amerikai elnök kétoldalú találkozója a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozója előtt az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 14-én.
MTI/AP/Alex Brandon
Észak-Korea egyre kiszámíthatatlanabb, s folyamatosan bővíti nukleáris fegyverarzenálját, az ehhez szükséges rakétákat pedig szélsebesen építi: a legutóbbi kísérlet egyértelmű jelzés volt az Egyesült Államok számára, hogy az észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakéták akár az USA-ra is képesek lennének csapást mérni.
Noha a Fehér Ház jelezte, hogy a legutóbbi kísérlet nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Államok számára, Biden okkal akart beszélni a kínai elnökkel az egyre feszültebb helyzet kapcsán az ázsiai térségben. Egyre sürgősebbé válik ugyanis a kérdés, hogy Kína képes lenne-e, illetve, hogy egyáltalán meg akarja-e fékezni Phenjant.
Még mindig feszültség van Kína és az USA között
Miután Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke személyesen látogatott el Tajvanra, az USA és Kína közötti kapcsolatok kissé megrogytak, az ázsiai térség fejleményei okán pedig több kérdés is felmerült:
Kína képes-e befolyással lenni Észak-Koreára?
Mennyire áll Kína érdekében, hogy megszelídítse szomszédját?
Hajlandó-e Kína együttműködni az Egyesült Államokkal a térség biztonsági helyzetének stabilizálása érdekében?
Craig Singleton volt amerikai kormánytisztviselő, aki jelenleg az Alapítvány a Demokráciák Védelméért munkatársaként tevékenykedik, most ezekre a kérdésekre próbál választ találni:
„Kína szemszögéből nézve Észak-Korea egyfajta erőfitogtatóként szolgálhat az Egyesült Államok csendes-óceáni pozíciójának megkérdőjelezéséhez. Egyszerűbben fogalmazva: minél több ország hajlandó megkérdőjelezni, vagy épp megnehezíteni az USA által vezetett biztonsági rendet az Indo-csendes-óceáni térségben, annál jobb Kínának.”
A folyamatos rakétatesztek aggodalmat keltenek
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Phenjan múlt pénteken tesztelte interkontinentális ballisztikus rakétáját, éppen akkor, amikor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetői Bangkokban gyűltek össze egy megbeszélésre.
Ahogy a CNA is írja, Biden még a pénteki rakétateszt előtt emelte a tétet, és a G20-as múlt heti indonéziai találkozóján Hszinek azt mondta, hogy Észak-Korea további fegyverfejlesztése az Egyesült Államok fokozott katonai jelenlétéhez vezetne a térségben.
Jenny Town a 38 North, egy washingtoni székhelyű Észak-Korea-projekt munkatársa ennek kapcsán úgy fogalmazott:
„Kína nem akarhat egy nukleárisan felfegyverzett Észak-Koreát, és azt sem akarja, hogy amerikai atomfegyvereket telepítsenek a térségben, ám az amerikai katonai jelenlét bővülésének kilátása miatt Kínának át kell gondolnia prioritásait.”
Szerinte Kína úgy látja, hogy jelenleg az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea alkotnak egy hármas biztonsági blokkot, mely Kína szempontjából szükségessé teheti egyfajta ellenblokk létrehozását, mely magában foglalná Észak-Koreát is.
Tong Zhao, a Princeton Egyetem kutatója pedig rámutatott: ha Észak-Korea teszteket akar végezni, akkor Kínának aligha van befolyása arra vonatkozóan, hogy megakadályozza ezen tevékenységeket, így a legtöbb amit Kína tehet – már ha akarja –, hogy megpróbálja késleltetni ezeket a teszteket. Meglátása szerint azonban Kínának nincs olyan befolyása Észak-Koreára, mely alapjaiban változtathatná meg Kim Dzsongun hozzáállását.
