Továbbra is rengeteg a kontármunka a hazai építőiparban
Némi csökkenés legalább már érzékelhető, de Közép-Magyarországon még így is csaknem 1,12 millió forint az átlagos kárösszeg.
A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként, 2022. augusztus (a kárösszegek alatti zárójelben, a 2021. augusztusi adatokhoz viszonyított a változások láthatók)738 ezer forint az építőipari kontármunkák átlagos kára 2022-ben, 15 ezer forinttal kevesebb, mint tavaly. Enyhén javult, de továbbra is közepes az építőiparral szembeni általános bizalom. Jelentősen romlottak azonban a kilátások, az építtetők közel háromnegyede gondolja, hogy rossz irányban mennek a dolgok az építőiparban – állapítja meg a Mapei Kft. 7800 fő megkérdezésével készült kutatása.
A közép- és nyugat magyarországi régiókban emelkedett a kontárok okozta károk összege, míg Budapesten és Kelet-Magyarországon csökkent. Az átlagos kárösszeg továbbra is kiugróan magas Közép-Magyarországon, 1,12 millió forint. Ennél lényegesen kevesebb, 470 197 forint az észak-alföldi régióban. A jelentős eltérés oka, hogy Közép-Magyarországon több kár keletkezik, nagyobb a magas kárösszegek gyakorisága.
A kontármunka károsultak aránya 21 százalék, azaz a válaszadók egyötöde szenvedett el valamilyen kontárkárt építőipari munka miatt az elmúlt évben Magyarországon. Ez számottevő, 8 százalékpont csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A kontármunka aránya régiónként eltérő. A legmagasabb Budapesten, 26 százalék és Közép-Magyarországon, 25 százalék, a legalacsonyabb, 17 százalék az Észak-Alföldön.
„Figyelembe véve az építőanyagárak emelkedését, a kontárkárok kismértékű csökkenése valójában jelentős javulás! Sajnos ez nem jelenti azt, hogy kevesebb a kontár. Az építőipar lassulása miatt csökkent a szakemberek leterheltsége, enyhült a szakemberhiány és a megrendelők kiszolgáltatottsága, ezért megfontoltabban lehet döntéseket hozni. Ez vezetett a kontárkárok csökkenéséhez” – vélekedik Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A válaszadók több mint ötöde, 22 százalék értékelte átlagosan kontármunkának vagy gyengének a nála dolgozó szakemberek munkáját, 2 százalékponttal többen, mint egy éve. Az elégedett megrendelők együttes aránya nem változott, viszont belső összetétele igen: 23 százalék jónak, 36 százalék mestermunkának értékelte a nála dolgozó szakemberek munkáját.
Javuló bizalom, romló kilátások
Az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) 3,62 csillag az adható ötből, a múlt évi 3,53 csillaggal szemben. Ez a kismértékű javulás ellenére közepes bizalmi szintet jelent, azaz közepes munkára számítanak a megrendelők.
„A közepes nem elfogadható! Minél magasabbak az alapanyag árak, minél magasabbak a munkadíjak a kontármunka annál drágább! Ha a kontármunka miatt valami nem a tervek szerint sikerül, az minimum kétszer annyiba fog kerülni a mai piaci helyzetben. Csak a jó és a kiváló munka fogadható el. Már elsőre végleges megoldást kell keresni, jó szakemberek és anyagok választásával” – hangsúlyozza Markovich Béla.
Az ÉBI megyénként és szakmánként is eltérő. A legmagasabb Békés megyében 3,8 csillag, míg a legalacsonyabb Budapesten, 3,42. A legpozitívabb a múlt évhez hasonlóan a villanyszerelők értékelése, 3,98 csillag, míg a legkedvezőtlenebb a generálkivitelezőké, 3,32. Idén a gépészek kapták a legkevesebb, 10 százalék kontárértékelést, a legtöbbet a generálkivitelezők, 21%-ot.
Borúlátók az építtetők az ágazat jövőjével kapcsolatban. A válaszadók közel háromnegyede, 71 százalék véli úgy, hogy inkább rossz irányban mennek a dolgok az építőiparban. Nem változik az ágazat helyzete a válaszadók 17 százaléka szerint. Mindössze a megkérdezett építtetők 12 százaléka gondolja azt, hogy jó irányba tart az építőipar. A kilátásokat a szakemberhiány, az emelkedő építőanyagárak és vállalási díjak, a kontármunka és a rossz tapasztalatok együttesen rontják.
