Scholz: Ukrajna megtámadása része Putyin keresztes háborújának a Nyugat ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen egy szélesebb művelet, a liberális demokrácia elleni putyini „keresztesháború” része – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című konferencián sugárzott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik, és „a liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is”. Soron kívül Három ember életét vesztette egy kamion rakterében az M1-es autópályán

Mint mondta, ez a folyamat „egészen új szintet ért el”, amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy „keresztesháború” része.

A háború terheit főleg a „bátor ukrán nők és férfiak” viselik, hiszen ők azok, akik harcolnak, és „akiket megölnek és megcsonkítanak, megerőszakolnak, deportálnak”. Azonban a támadás célja nem csupán Ukrajna. Putyin háborúja a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, „az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen” irányul.

„Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell” – fejtette ki a német kancellár. Aláhúzta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás eszközei révén, méghozzá „amíg csak szükséges”.

Vlagyimir Putyin „ellenségnek” tartja a Nyugatot

A felvételről bejátszott köszöntő után tartott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter elmondta, hogy az eddiginél jóval keményebb szavak Olaf Scholztól nem jelentenek alapvető változást, mert a kancellár évek óta tudja, hogy Vlagyimir Putyin „ellenségnek” tartja a Nyugatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a német külpolitikának változnia kell, „fel kell nőnie” az új feladatokhoz.

Schmidt a többi között arról is szólt: komoly eredmény, hogy az ENSZ Közgyűlése a világszervezet 143 tagállamának egyetértésével ítélte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, de nehéz fenntartani ezt a széles koalíciót, mert „nagyon erős az orosz narratíva, miszerint a nyugati szankciók okozzák a drágulást”.

Azzal a hónapok óta tartó vitával kapcsolatban, hogy Németországnak modern, hazai, német gyártású páncélozott harci járművekkel is támogatnia kellene az ukrán hadsereget, a kancelláriaminiszter a kormány elutasító álláspontját indokolva rámutatott, hogy egyetlen nyugati állam sem szállít ilyen járműveket a hazai gyártású modellek közül, vagyis Németország egyáltalán nincs egyedül.

A tartózkodást egyebek mellett az indokolja, hogy nehéz megszervezni a karbantartást, Oroszország pedig alkalmat szerezne a legfejlettebb nyugati hadiipari technológiák tanulmányozására, ha elfogna ilyen járműveket, amelyeket ráadásul a propagandájában is felhasználhatna – fejtette ki a német kancelláriaminiszter.

(MTI)