Rétvári szerint a magyar kormány „hasznosan használná fel” az uniós forrásokat

Az új uniós költségvetési ciklusban is jól, hasznosan és jövőbe mutatóan használná fel a forrásokat Magyarország – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Oktatási Hivatal Digitális átállás, nem formális tanulás című konferenciájának sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.

Rétvári Bence A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása című EFOP-programcsomaggal összefüggésben hangsúlyozta: a zárókonferencia arra is lehetőséget ad, hogy bemutassák, mennyi újdonságot, korszerű elképzelést tudtak a köznevelésben megvalósítani, ami azért is aktuális, mert Magyarország és az Európai Unió folyamatosan tárgyal arról, hogy a következő, már elindult ciklus forrásai mikor hasznosulhatnak.

Hozzátette: az új ciklusban a források jelentős részét pedagógusbér-emelésre is fordítanák, hogy minél korszerűbb, minél inkább az életre felkészítő legyen a magyar oktatás. Az államtitkár a programcsomagból a Csodaszarvas programot és a Jeles napok projektet emelte ki. Előbbi egy az iskolai időszakon kívüli, június második felében megvalósuló foglalkozás, amelyet az erdei iskolákhoz hasonlított.

Ezek a napközikben vagy külső helyszíneken megvalósuló programok tehermentesítik a szülőket a nyári szünet idején, a gyerekeknek pedig közösségi élményt jelentenek, fejlesztik képességeiket és hozzájárulnak a tananyaghoz is – sorolta Rétvári Bence.

Szerinte sikeres a kísérleti projekt

Kiemelte: a sikeres kísérleti projekt bemutatta, hogy a gyerekeket jobban bevonva, interaktív körülmények között hogyan lehet tudást, képességet, élményt adni a tanulóknak.
Rétvári Bence óriási pedagógiai innovációnak nevezte a programot, amelyben 353 tananyagegység született. Ezek kiindulópontja a tananyag, de fontos környezetvédő, kulturális, sport- és hagyományőrző tartalmuk is van. A továbbképzésekben 11 ezer pedagógus vett részt, a program 150 ezer gyerekhez jutott el az elmúlt években.

A Jeles napok projekttel összefüggésben azt hangsúlyozta: iskolai ünnepségekhez, 48 napra kínálnak prózai, verses tartalmakat, dramaturgiai elemeket, zenéket és dalokat. Hozzáfűzte, hogy igyekeztek a legjobb ünnepi műsorokat felkutatni, ezekkel segítve az intézményeket.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb oktatási projektjének nevezte a programot, amelynek lebonyolításában három konzorcium vett részt: az Oktatási Hivatal, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és az Eszterházy Károly katolikus egyetem.

A projekt öt szakmai csomag köré épült fel, amely a mérésekkel, az érettségivel, a tartalmi szabályozó dokumentumokkal, a Csodaszarvas és a Jeles napok programokkal volt kapcsolatos, valamint a járványügyi helyzet „hozadékaként” belekerült a digitális oktatás, módszertan is.

Érettségi és módosított nemzeti alaptanterv

Az érettségivel kapcsolatban azt emelte ki, a projekt feladata az volt, hogy olyan korábbi feladatsorokat tegyenek közzé az interneten, amelyek segítik az érettségire felkészülést. Elmondta: a módosított nemzeti alaptantervvel kapcsolatos szakmai előkészítő munkálatok zajlottak ebben a projektben, illetve az alaptantervhez kapcsolódó kerettantervi fejlesztések kapcsolódnak ehhez a projekthez.

A digitális módszertannal kapcsolatos fejlesztésekről azt közölte: a digitális oktatási stratégia követése, támogatása már 2016-2017-től zajlott, amikor pedig a járvány az egész országot online oktatásba kényszerítette, ezt a projektelemet tudták segítségül hívni. Hozzátette: a digitális, tantermen kívüli oktatás, munkarend gyakorlatából pedig csaknem négyszáz oldalas módszertani segédanyagot készítettek.

A mérések modernizációjáról azt mondta: papíron zajlott korábban, de ma már a technika modernebb platformot kínál. Maruzsa Zoltán kiemelte, bár a digitalizált mérésekkel kapcsolatban a médiában a kezdeti döccenők kaptak hangsúlyt, arról kevesebb szó esik, hogy naponta mintegy 15 ezer tanuló tölti ki az ősszel. A mérések köre bővült, a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése kiegészült a természettudományokkal is, a méréseket pedig nem kétévente, hanem évente fogják végezni.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy az oktatási rendszerbe bekerülő fiatalok alfagenerációs gyerekek, kötődnek a digitális technológiához, és elvárják, hogy az oktatási rendszerek digitálisan könnyebb, megosztható tananyaggal és kreatív, vizualizált tanórákkal segítsék őket, ezáltal sikeresen fel tudjanak készülni a 21. századi társadalmi, gazdasági elvárásrendszerre.

A több mint 12 milliárd forintos projektet hatalmas innovációs motornak nevezte, amelyben a létrejött termékek erősítik a kreativitást, a kognitív, érzelmi és társas kompetenciákat, az együttműködést, és a szakmai, módszertani anyagokat is széleskörűen terjesztik. A kompetenciamérésekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a világon ilyen szintű mérési rendszer nem nagyon van, kedden több mint 27 ezer diák vesz részt zökkenőmentesen a mérésben.

(MTI)