Joe Biden szerint a kubai rakétaválság óta nem volt ilyen közel egy atomháború
Joe Biden amerikai elnök a Demokrata Párt egy New York-i rendezvényén mondott beszédet, ahol felmerült egy lehetséges atomháború ügye is.
Fotó:
MTI/EPA/Jason Szenes 
Joe Biden New York-ba ment adományokat gyűjteni a Demokrata Párt számára, ahol beszélt Vlagyimir Putyinról is, és azt mondta, hogy „elég jól ismerte a fickót”: „nem viccel, amikor taktikai atomfegyverek, biológiai vagy vegyi fegyverek bevetéséről beszél, mert a hadserege, mondhatni, jelentősen alulteljesít” – véli Biden.
„A kubai rakétaválság óta először fordul elő, hogy közvetlen fenyegetésnek vagyunk tanúi a nukleáris fegyverek bevetését illetően, ha a dolgok valóban azon az úton haladnak tovább, amelyen haladnak”
– jelentette ki az elnök.
„Próbálom kitalálni, hogy mi Putyin kitérője? Hol talál kiutat? Hol kerül olyan helyzetbe, hogy nem csak az arcát veszíti el, hanem jelentős hatalmat veszít Oroszországon belül?” – tette fel a kérdéseket.
„Kennedy és a kubai rakétaválság óta nem álltunk szemben az Armageddon kilátásával. Nem hiszem, hogy létezik olyan eset, hogy könnyen bevethetünk egy taktikai nukleáris fegyvert, és nem érjük el az Armageddont” – idézi a Sky News.
1962-ben John F. Kennedy és Nyikita Hruscsov majdnem kirobbantott egy atomháborút
Az 1962-es kubai rakétaválság során a John Fitzgerald Kennedy elnök vezette Egyesült Államok és a Nyikita Hruscsov vezette Szovjetunió közel került ahhoz, hogy atomfegyvert használjon a Kubában lévő szovjet rakéták miatt.
A 13 napos válságra azután került sor, hogy az USA kiderítette, hogy a Szovjetunió titokban nukleáris fegyvereket telepített Kubába.
Az olaszországi és törökországi amerikai ballisztikus rakéták jelenlétére, valamint az 1961-es sikertelen kubai Disznó-öbölbeli invázióra reagálva Nyikita Hruscsov szovjet vezető beleegyezett, hogy rakétákat telepítsenek a szigetre.
Válaszul John F. Kennedy akkori amerikai elnök elrendelte a sziget tenger blokád alá vonását, hogy megakadályozza további rakéták leszállítását.
Többnapos feszültség után Kennedy és Hruscsov megegyezett, hogy a Szovjetunió leszereli a Kubában lévő fegyvereit, cserébe Kennedy kijelentette, hogy az USA nem szállja meg újra Kubát.
Az USA titokban megállapodott abban is a szovjetekkel, hogy leszereli az összes közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáját Törökországban.
A megállapodás eredményeképpen létrejött a Moszkva-Washington forródrót, amely lehetővé teszi a két szuperhatalom közötti közvetlen kommunikációt.
