Ismét kihúzták a gyufát az oroszok
A G7 csoport nem zárja ki, hogy újabb intézkedéseket hagyjanak jóvá Oroszországgal szemben a legutóbbi eszkaláció miatt.
Fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök élő televíziós beszédét közvetítik Moszkva belvárosában 2022. szeptember 30-án, miután Putyin aláírta az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak, valamint a teljesen, illetve részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyének Moszkva-barát vezetőivel.
MTI/EPA/Jurij KocsetkovÚjabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”.
Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek „további gazdasági költségekkel” terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.
Mint írták, a G7 csoport továbbra is „rendíthetetlenül támogatja” Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és „vitathatatlan jogával” élve visszaszerezze területeit. A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját”, amely „nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát”.
„Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része” – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére „új mélypont” a nemzetközi jog „égbekiáltó semmibevételében”.
Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző „hamis népszavazásokat”, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.
Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
(MTI)
