Az infláció tetőzése 2022 végére várható
Komoly várakozásairól beszélt a pénzügyminisztérium államtitkára hétfőn: kijelentette ugyanis, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a mostani nehéz időszakot sikeresen kezelje, szerinte pedig a GDP-növekedés idén 4 százalék felett várható.
A kormány azon dolgozik, hogy a mostani nehéz időszakot sikeresen kezelje; a GDP-növekedés idén 4 százalék felett várható, a 2023-as gyenge év után pedig 2024-től újra a 4 százalék feletti tartományban lesz – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.
Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: az államháztartási hiány újra csökkenő pályára áll 2023 végére. Az infláció tetőzése 2022 végére várható – közel 20 százalékon -, ezután radikálisan csökken. Hozzátette, hogy a külső egyensúly nagyrészt a fiskális hiány mérséklődésével fog javulni.
A legfontosabb gazdasági mutatók alapján kiemelte: sikeresen kezelte a kormány a válságperiódust, amely a járvánnyal kezdődött. Tavaly a GDP 7,1 százalékkal nőtt, az államháztartási hiány is közelít a 3 százalékos célérték felé, miközben a munkanélküliség rendkívül alacsony. Idén az első negyedévben 8 százalékos, az első félévben 6 százalék fölötti a GDP növekedése a tárca előrejelzése szerint.
Hozzátette: a beruházási ráta tartósan az uniós élmezőnyben van, a magánszféra és a vállalatok hasonlóan aktívak, mint az állami beruházások szintje. A romló nemzetközi kilátások ellenére a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartották Magyarországot.
A jövőbeli kihívások közé sorolta az államtitkár, hogy az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságokat. Magyarország államadósságának szintje az uniós középmezőnyben van. A háború kitörése kedvezőtlenül hat a növekedési várakozásokra, különösen 2023-ban, és az energiahordozók drasztikus drágulása megborítja a fizetési mérleg egyenlegét – mondta.
Középtávú teendők közé sorolta az energiahatékonysági beruházások végrehajtását, és a megtakarítások ösztönzését, amellyel mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás. Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérdésre közölte: a hosszú távú adóstratégiában nem terveznek változást, a szükséges intézkedéseket már meghozták.
Nincs a tervben a vállalkozások életét befolyásoló változtatás sem. Az extraprofitadóról azt mondta, amikor kivetették, megvizsgálták a szektorok teherviselését, „a válságálló szektorok kapták a nagyobb terhet.” A legtöbb extraprofitadó még nem érkezett be a költségvetésbe, ennek a hatása még nem látható – tette hozzá.
(MTI)