Tüttő Kata: „a megcsonkolt adóbevételekből nem lehet kifizetni a BKV áramszámláit”
Elmondása szerint az önkormányzat ezt akkor sem tudja megoldani, ha mindenhol kikapcsolják a fűtést és a világítást.
Továbbra sem érkezett érvényes ajánlat a BKV 2023-as villamosenergia közbeszerzésére, azonban a médiában elterjedt hírekkel ellentétben nem igaz, hogy a kereskedők nem akarnak áramot szolgáltatni a közlekedési vállalatnak.
Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója elmondta, a tender azért lett eredménytelen, mert egy fixáras keretszerződésről szólt, amelyben a társaság maximum árat kötött ki, miközben a beérkezett ajánlatok jócskán meghaladták azt az összeget, amit a cég képes áramvásárlásra fordítani.
A villamosenergia ára viszont annyira megnövekedett, hogy ez a maximum ár mindössze a piaci ár felét tette ki, így a BKV hamarosan egy újabb közbeszerzést fog kiírni, amelyben az aktuális tőzsdei árakat is figyelembe veszik.
A vezérigazgató azt is elmagyarázta, hogy a BKV 2023-as üzleti terve alapján 50–100 milliárd forint körüli költségnövekedésre számítanak a 2021-es tervhez képest, amelyben a legnagyobb tételt az áram beszerzése jelenti majd.
Az új közbeszerzések kiírása mellett a MÁV-val is felvették a kapcsolatot, hogy esetleg közösen szerezzék be a villamosenergiát 2023-ban, jelenleg pedig ennek a lehetőségnek a szakmai vizsgálata folyik, döntés viszont még nem született.
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kifejtette, a közlekedési vállalat üzemeltetése éves szinten nagyjából 200 milliárd forintos kiadást jelent, amiből mintegy 50 milliárdot az utasok, 12 milliárdot a magyar állam, a maradékot pedig a fővárosi önkormányzat áll.
Azonban az energiaválság miatt mostanra oda jutottak, hogy a jövő évi energiaszámlák kifizetésére sem elegendő a főváros meghagyott adóbevétele, így kormányzati beavatkozásra van szükség ártámogatás vagy ársapka formájában – írta a 24.hu.