A befolyásos svájci lapban, a Neue Zürcher Zeitungban megjelent véleménycikk egy újabb elemzés az Orbán Viktor által vitt külpolitikáról, különös tekintettek a NATO-val és az EU-val folytatott viszonyról. 

A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy a cikk szerzője szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde kapcsán sokkal kevesebb figyelmet kapott az, amit Orbán az ukrajnai háborúról és Oroszországról mondott, pedig a cikk írója szerint ezek a megjegyzések is sokatmondóak voltak.

Orbán ugyanis azt mondta, hogy a EU-nak és a NATO-nak is radikálisan kell változtatni az oroszokkal szembeni stratégiáján, ugyanis nem szabadna abban reménykedni, hogy Ukrajna győzedelmeskedik, inkább a békére kellene törekedni. 

Daniel Steinvorth azonban úgy véli, hogy az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője ezzel csak azt tette világossá, hogy nem ért egyet a Vlagyimir Putyint támadó intézkedésekkel, és a miniszterelnök hónapok óta fékezi a szankciókat, elutasítja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és megértésre szólít fel a „Kreml uralkodója” iránt.

Ezért már egyre kevésbé megy egy irányba Orbán, az EU és a NATO, a nemzetközi szervezeteknek pedig egyre inkább teherré válik a kormányfő. A publicista felteszi a kérdést:  Mivel magyarázható a magyar miniszterelnök „látens oroszbarát álláspontja”?

Véleménye szerint nem (csak) az áll a háttérben, hogy Magyarországnak nagy a függősége az orosz gázhoz és olajhoz, és Ungváry Krisztián történészre hivatkozik, aki lát közös ideológiai alapot és hatalmi-politikai megfontolásokat Orbán és Putyin között. 

A Mandiner még idézi Simonyi András volt magyar NATO-nagykövetet, aki szerint Orbán Viktor hozzáállása Ukrajnához egyszerűen közömbös. A korábbi nagykövet a Politicónak mondta el, hogy ezt a  NATO-nak és az EU-nak nem szabad félvállról vennie Orbán hozzáállását, mert gyengíti a „Nyugat egységét”.