1901 óta az idei volt a legforróbb nyár Magyarországon
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb elemzése riasztó képet mutat. Egymást érték a hőhullámok, pusztító volt az aszály.
Twenty20A hőmérsékletről azt írták: az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.
Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon – például a Dunántúlon június 8-án és 9-én – csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt.
Június végén és július elején érkezett az év első hőhulláma az ország nagy részén 35 fok feletti, keleten, délkeleten 40 fok közeli maximumokkal. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt.
Június 29-én Dévaványán 38,4, 30-án Berettyóújfaluban 39,6 fokig melegedett a levegő. Ezt követően lehűlés kezdődött, július 11-én 17,3 fok volt az országos középhőmérséklet, ami a 2022-es nyár legalacsonyabb értéke. Július 14-én sokfelé újból elérte a csúcsérték a 35 fokot, majd egy érkező hidegfrontot követően jelentősen visszaesett a hőmérséklet, 17-én hajnalban 5,4 fok, 18-án 3,8 fok volt Zabaron, mindkettő új országos napi minimumrekord. Majd újabb jelentős melegedés, hőhullám kezdődött, aminek a csúcsa július 23-án volt: akkor 28,2 fok volt az országos napi középhőmérséklet, ilyen magas érték ezen a napon a XX. század eleje óta nem volt.
A legmagasabb hőmérséklet az Alföldön több helyen meghaladta a 40 fokot és az országos napi melegrekord is megdőlt; a Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhely Szikáncs állomásokon mért 41,5 fok az idei nyár legmagasabb értéke is. A maximumok országos átlagát tekintve csak 2007. július 20-a volt melegebb az elmúlt 121 évben.
Július végén több hullámban érkezett lehűlés, a hónap legvégére átlag alá csökkent a hőmérséklet, majd augusztus elején ismét hőhullám érkezett. Augusztus második hete átlag közeli hőmérsékletet hozott, majd a hónap közepétől ismét melegedés, kánikula következett. Augusztus 17-én (Baján és Kübekházán 37,0 fok) és 19-én (Baján 39,6 fok) ismét országos napi maximumrekordok dőltek meg. Augusztus 17-én a 25,6 fokos országos átlag napi maximum 1901 óta.
Augusztus 20-ra érkezett meg a lehűlés, majd az évszak végén, augusztus 27 körül még egyszer visszatért a kánikula 35 fok körüli legmagasabb hőmérséklettel. Az átlagban rekordmeleg 2022-es nyár a szokásosnál több fokkal melegebb idővel ért véget. A nyári napok száma – amikor legalább 25 fok volt – országosan 84 volt, (az átlag 65 nap), a hőségnapoké – amikor legalább 30 fokot mértek – a szokásosnál húsz nappal több, 46 (az átlag 26 nap) volt idén nyáron. Forró nap – amikor a hőmérséklet meghaladta a 35 fokot – országos átlagban 11 fordult elő, ami nyolc nappal több a sokévi átlagnál.
A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.
A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.
Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték.
A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta.
Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán (az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).
A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége.
Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.
MTI
