A spórolás miatti keresletcsökkenés akár le is viheti az élelmiszerek árait
A szakértő szerint a magyar termelők úgy dönthetnek majd, hogy megpróbálják exportra értékesíteni a termékeiket, hiszen minden adott a váltáshoz.
Raskó György agrárközgazdász a Spirit FM Aktuál című műsorában arról nyilatkozott, miszerint a termelőknek hamarosan szembe kell nézniük azzal, hogy a korábbi évekre jellemző pazarlás már megszűnőben van, ugyanis a lakosság jóval kevesebb élelmiszert vásárol, mint azelőtt.
A spórolás miatti keresletcsökkenés akár meg is állíthatja, vagy lejjebb viheti az élelmiszerek árait, ennek következtében a magyar termelők úgy dönthetnek majd, hogy megpróbálják exportra értékesíteni a termékeiket.
Az adatok szerint Európa és a világ más országaiban közel sem ugrottak meg annyira az élelmiszerárak, mint hazánkban, illetve a fizetőképes kereslet is meglenne hozzá, ezáltal minden adott a váltáshoz – számolt be az atv.hu.
Bár az aszály negatív hatása egyelőre nem érezhető a boltokban, a takarmányárak esetében viszont annál inkább, amelyet az is befolyásol, hogy a kalászos gabonából 25 százalékkal kevesebb termett, a kukoricából pedig valószínűleg a szokásos termésmennyiség felét sem fogjuk elérni.
A magyar állattenyésztésben felhasznált abraktakarmány költségnövekedése kb. 300-350 milliárd forintra tehető, amire rájön az elképesztő mértékű energiadrágulás is, ez pedig az állati termékek előállítói (tej, hús) számára nagyjából 500 milliárd forintos költségnövekedést jelent az idei évben.