Magas a támogatottsága Novák Katalinnak, a magyarok nagyobb része elégedett az államfővel

A Nézőpont Intézett tett közzé elemzést Novák Katalinról, akiről azt írják, hogy „újszerű és hagyománytisztelő államfő”. Kiderül, hogy az ismertsége közepes, de a támogatottsága magas az első száz nap után.  

A Magyar Nemzet idézte a közvélemény-kutatásukat, amelyből kiderül, hogy „az ötéves elnöki mandátum első öt százalékánál tartva az államfő személye közepesen ismert, a magyarok 53 százaléka tudja megnevezni név szerint, hogy ki a magyar köztársasági elnök. A tájékozott magyarok körében azonban több mint minden második magyar (52 százalék) gondolja úgy, hogy Novák Katalin összességében az elvárásoknak megfelelően tölti be az elnöki tisztséget, s kevesebb mint minden harmadik (30 százalék) vélekedik ezzel ellenkezőleg”.  Soron kívül Ezek az újítások jöhetnek az iOS 18-cal

A Nézőpont Intézet szerint összefoglalva ez azt jelenti, hogy „egyrészt a baloldal Novák-ellenes kampánya nem volt sikeres, másrészt ismertsége növelésével még támogatottsága is növekedhet. Szimbolikus lépései, kommunikációs üzenetei, tematikus hangsúlyai joggal remélik ugyanis a társadalom túlnyomó többségének pozitív fogadtatását”.   

Kiemelték, hogy a közvetlen karakter nem új a magyar köztársasági elnökök között, Göncz Árpádtól vette át a mintát: „Az első száz nap számos eleme utal arra, hogy Novák Katalin szerepfelfogásában is kulcsszerepet játszik hitének nyilvános vállalása és gyakorlása. Beiktatása istentisztelettel kezdődött, s ez volt az első alkalom, amikor katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a zsidó felekezet tagjai közösen kérték Isten áldását az államfőre”. 

A nyári diplomáciai szünet után Novák Katalin első útja a Vatikánba vezet, ahol Ferenc pápa fogadja. 

A Nézőpont rámutatott, hogy „az »első számú nagykövet« szerepe 2022-ben felértékelődött, hiszen háború tört ki egy szomszédos államban, amire korábban csak Göncz Árpád hivatali idején volt példa”. 

Novák Katalin a ciklusa elején ötpontos elnöki programot fogalmazott meg, amelyből látszik, hogy a politikán túli értékeket is képviselné, úgy, mint Sólyom László: „ennek első elemét nem meglepő módon a családok támogatása jelenti: hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és biztonságban felnevelkedhessen, hiszen jövőnk a gyermekekben van”.  

„Az első száz napban Novák Katalin nem élt sem alkotmányossági, sem pedig politikai vétóval, ennek ellenére nem adta jelét annak, hogy száz nappal korábban megfogalmazott autonóm államfői szerepfelfogásán változtatott volna. Áder hivatali idejének ugyanezen szakaszában mindössze öt törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, amelyekben azonban tartalmi kifogásai nem, csupán technikai-eljárásiak voltak az államfőnek” – írták.

Aláhúzták, hogy az Alaptörvény tizedik módosítása kapcsán ellenvéleménynek adott hangot, ugyanis nem látta feltétlen fontosnak. Ez tartalmazta, hogy az önkormányzati választásokat egy napon tartják az európai parlamenti képviselők választásával, és a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változik. 

Visszaküldeni azonban semmiképpen sem tudta volna, ugyanis ilyenre lehetősége nincs Alaptörvény-módosítás esetén, és az Alkotmánybírósághoz is csak eljárási hibák esetén lehet fordulni. 

„Összességében Novák eddigi szerepfelfogása nem ellensúlyi, hanem inkább egyensúlyi pozíciót jelent, az államfő döntését nem befolyásolta sem a kormány, sem a média, sem az ellenzéki pártok nyomásgyakorlása” – összegezték.