Tartalék tűzifa nélkül várják a telet az ország legszegényebb falvaiban
Halmi József polgármester szerint a szociális tűzifa jelenthet némi reményt, azonban úgy véli, a fideszes vezetésű falvakba olykor több jut, máshova meg kevesebb.
Fotó: Unsplash
Az ország legszegényebb falvaiban élők úgy várják a telet, hogy semmilyen tűzifa tartalékkal nem rendelkeznek, kiépített gázhálózat nélkül pedig azok a társadalmi szervezetek is gondban vannak, amelyek tanodákat, iskolákat és óvodákat működtetnek ezekben a térségekben.
Tasi Krisztina, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának vezetője Tiszabőn dolgozik, ahol hetek óta azon gondolkodnak, hogyan szerzik be a téli tüzelőt, hiszen a környékbeli tűzifa-kereskedőknél már most nem lehet kapni fát, ráadásul még az előjegyzésért is sorba kell állni.
A településen gáz sincs bekötve, így nincs egyéb alternatív lehetőség a fűtésre, fával vagy szénnel kell megrakni a kályhákát, ám a tavalyi szezonból nagyon kevés maradt, ami néhány napnál tovább nem fog kitartani, ha jön a hideg.
Itt már annak is örülnek a családok, ha napközben fűtött helyen tudhatják a gyerekeiket, ugyanis ezt nem mindig tudják otthon megoldani, jellemzően csak egy szobát fűtenek, ahová az egész család bezsúfolódik – írta a Népszava.
Cserépkályháról legtöbbször álmodni sem mernek, inkább csak afféle kis teatűzhelyeket állítanak be, amelyek tetején meg tudják főzni a krumplilevest. Halmi József, Győrtelek polgármestere szerint a szociális tűzifa jelenthet némi reményt, azonban úgy véli, a fideszes vezetésű falvakba olykor több jut, máshova meg kevesebb.
Attól tart, hogy télen „pusztítás lesz”, amellyel arra utalt, hogy aki fázik, nem fog a törvénnyel foglalkozni, ilyen szempontból pedig a kormány rendelete is olaj a tűzre, hiszen az emberek úgy érezhetik, nem kell betartani az eddigi szabályokat, szabad a vásár.
„Ha egy nagycsaládos ember a szemedbe néz, és azt mondja, inkább lopni megy, de nem hagyja, hogy megfagyjanak a gyerekei, arra mit tudsz mondani?” – kérdezte csüggedten.
