Az élelmiszerek egyharmada veszélyben van az éghajlati válság következményei miatt
A szárazság és a szélsőséges hőség jelentik a legnagyobb gondot, amelyek megoldásához globális szintű intézkedésekre van szükség.
Az eddigi adatok alapján az Egyesült Államokban élő denevérfajok több mint felénél, valamint a méhpopulációk esetében is drasztikusan csökkenés mutatkozott meg az egyedek számát tekintve, mindemellett a monarch pillangó is veszélyesen közel került a kihaláshoz.
Az említett élőlények közös vonása az, hogy mindannyian beporzók, tehát nélkülük a gyümölcsök, zöldségek és más növények nem lennének beporozva, amely azt jelenti, hogy az emberiség élelmiszerellátása is jelentős veszélynek van kitéve.
Ron Magill, a Miami Állatkert kommunikációs igazgatója és a vadon élő állatok szakértője elmondta, az asztalunkra kerülő élelmiszerek mintegy 30 százaléka annak köszönhetően válik elérhetővé, hogy a pillangók, a méhek és a denevérek „elvégzik a természet adta dolgukat”.
Nélkülük olyan ételek kerülnének veszélybe, mint az alma, a dinnye, az áfonya, a tökfélék, a brokkoli és a mandula, azonban még a tequila sorsa is kérdésessé válhat, amelyről Magill azt mondta, „ez a dominóhatás következménye”.
Az éghajlati válság a beporzókra is jelentős hatást gyakorol, ezáltal a szárazság és a szélsőséges hőség jelentik a legnagyobb gondot, amelyek megoldásához globális szintű intézkedésekre van szükség – számolt be a CNN.
A szakértő úgy véli, az őshonos, „beporzóbarát” növények kertekbe történő ültetése nagy segítség lehet, amellyel egyfajta „büfét” telepítenénk az élőlények számára, valamint a szerves, vegyszermentes termékek használata is sokat számít.