Újabb hőhullám süti ropogósra Európát, eközben több országban is erdőtüzek tombolnak

Csütörtökön is erdőtüzek pusztítottak Európában: Franciaország, Spanyolország és Portugália egyes részein is erdőtüzek keletkeztek, miközben a világszervezetek figyelmeztettek, hogy sürgősen tennünk kell valamit a bolygóért, hiszen pusztító hőhullámok sújtják Európa országait.

A Franciaország délnyugati Gironde régiójában, csütörtökön keletkezett erdőtüzet több mint 1000 tűzoltó fékezte meg, a lángok pedig több ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, s több ezer hektárnyi föld vált a lángok martalékává. Soron kívül Orbán Viktor mélységesen elítéli Magyar Péter szavait

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az Európai Unió több országa is erősítést küldött az erdőtüzek megfékezésére, amire nagy szükség volt, hiszen a kánikula és a heves szélmozgás végzetes kombinációja miatt erősítés nélkül szinte lehetetlen lett volna a küldetés.

Az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek kapcsán meglepő helyről érkezett figyelmeztetés: az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője, Josef Aschbacher figyelmeztetett, az űrből mért egyre csak emelkedő szárazföldi hőmérséklet, valamint a folyók zsugorodása semmi kétséget nem hagy afelől, hogy az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra és más iparágakra is rendkívül negatív hatással van.

Az ESA Copernicus Sentinel-3 műholdjai az elmúlt hetekben brutális adatokat mértek:

• az Egyesült Királyságban több mint 45 fokos;
• Franciaországban 50 fokos;
• Spanyolországban pedig 60 fokos szárazföldi hőmérsékletet mértek.

Ez a hihetetlen tendencia Aschbacher szerint kifejezetten elkeserítő, s figyelmeztetett, a fenti adatok olyan szélsőségesek, hogy korábban még soha nem mértek ilyen értékeket.

Az éghajlatváltozás miatt egymást követik a hőhullámok, melyek rendre rekordhőséget teremtettek és példátlan aszályokat hoztak Európába, így ismételten egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságot, az ipart és a megélhetést érintő éghajlat-változási kockázatokra.

Noha még mindig Magyarország az első a csemegekukorica-termelésben, ahogy arról korábban is beszámoltunk, a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt.

A súlyos aszály azonban egész Európát sújtja: becslések szerint várhatóan 15 százalékkal esik vissza az EU kukoricatermésének mennyisége, ezzel pedig 15 éves mélypontra süllyed a régió. Ha ez nem lenne elég, nemcsak hogy kevés a termés, de drága is, ugyanis az Ukrajnából és Oroszországból származó gabonaexport volumene jelentősen csökkent az orosz-ukrán háború miatt.

Svájc például oly módon küzd a szárazság ellen, hogy az ország hadseregének helikoptereivel viszik a vizet az alpesi réteken szomjazó teheneknek, sertéseknek és kecskéknek, máskülönben az állatok nem jutnának ivóvízhez a pusztító aszály közepette.

Franciaországban eközben az ország által tapasztalt eddigi legsúlyosabb szárazsággal küzdenek, s jelenleg is teherautókkal szállítják az ivóvizet azokba a falvakba, ahol szó szerint kiapadtak a csapok. A francia gazdák figyelmeztettek, ha továbbra is fennáll a takarmányhiány, az tejhiányhoz fog vezetni.

Németország szintén küzd, mivel a nyári csapadékmennyiség mindössze töredéke hullott idén, ezért az ország kereskedelmi ütőerének számító Rajna vízszintje is jelentősen csökkent. A vízszint drasztikus csökkenése miatt pedig problémássá vált a hajózás, ennek eredményeképpen pedig a szállítási költségek is emelkedtek.