EU: a tálibok még egy évvel hatalomra kerülésük után is súlyosan megsértik a nők jogait Afganisztánban
A szombati tüntetés is tökéletesen példázza, hogy a tálibok abszolút alkalmatlanok egy ország vezetésére, a nők jogait pedig szándékosan sértik meg.
Afgán nők tiltakoznak a burka viselése ellen Kabulban 2022. május 10-én. Hibatulla Ahundzada molla, az afganisztáni tálibok legfelsőbb vezetője május 7-én azonnali hatállyal elrendelte a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken. A radikális iszlamista tálibok tavaly augusztusi hatalomra jutása óta ez a legszigorúbb jogkorlátozásuk a nőkkel szemben.
MTI/EPAMég egy évvel hatalomra kerülésük után is Afganisztánban a tálibok súlyosan és folyamatosan megsértik a nők jogait – hívta fel a figyelmet vasárnapi sajtóközleményében az Európai Unió Külügyi Szolgálata.
Szombaton az afgán fővárosban a tálib biztonsági erők erőszakkal feloszlatták nők egy tüntetését, amelyen munkát és megélhetést követeltek, tiltakoztak jogaik korlátozása miatt. A tálib biztonsági erők a levegőbe lőttek, több nőt közeli üzlethelyiségekbe űztek, és ott puskatussal, bottal ütlegelték őket. Ez két nappal a tálib hatalomvétel egyéves évfordulója előtt történt.
Az uniós külszolgálat hangsúlyozta: az afganisztáni tálib vezetés megfosztotta a nőket a tanuláshoz való joguktól, kiszorítja őket a gazdasági és a közéletből. Felszámolta azokat a biztosítékokat, amelyek védeni voltak hivatottak a nőket az erőszaktól és a kényszerházasságtól, és újra egyre több esetben fordul elő családon belüli erőszak.
Az EU szerint a tálibok megszegték az afgán népnek és a nemzetközi közösségnek tett ígéreteiket, hogy tárgyalásokat folytatnak az évtizedek óta tartó afgán konfliktus rendezéséről. A lakosság a gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai jogaik intézményesített és rendszerszintű megsértését tapasztalja.
A jogsértések és visszaélések közé tartoznak a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az önkényes letartóztatások és fogvatartások, a kínzás, a rossz bánásmód és a megfélemlítés. A tálibok továbbá megsértik a sajtó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát – hangsúlyozta a sajtóközlemény.
Az uniós külszolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az afgán lakosság közel fele élelmiszerhiánytól szenved. Az EU több mint 300 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújtott az alapvető szolgáltatások fenntartására, amelyet az ENSZ-partnerek, valamint helyi és nemzetközi szervezetek és civil szervezetek segítségével juttatnak célba.
Az EU felszólította a tálib vezetést, hogy tegye lehetővé a nemzetközi közösséggel való párbeszédet, és teljesítse kötelezettségeit a terrorizmus elleni fellépés terén.
„Ammenyiben ez nem történik meg, az instabilitás csak fokozódni fog az országban, és Afganisztán egyre jobban elszigetelődik”
– figyelmeztetett az uniós külszolgálat.
A radikálisok azután vették át a hatalmat Afganisztánban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták onnan katonai erőiket. Azóta tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit. Az ENSZ júliusi jelentése szerint tavaly óta legalább hétszáz civilt megöltek és több mint 1400 embert megsebesítettek annak ellenére, hogy csökkent a fegyveres konfliktusok száma az országban.
(MTI)
