A Ryanair vezére szerint búcsút inthetünk a 10 eurós repülőjegyeknek
Szerinte bizonyos, hogy évekre eltűnnek az igazán olcsó, akciós jegyek, úgy véli azonban, az emberek továbbra is gyakran szállnak majd repülőre, csak árérzékenyebbek lesznek.
Fotó: Pixabay Micheal O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a BBC-nek nyilatkozva elmondta, véget ért a 10 eurós jegyárak korszaka, a légitársaság átlagos viteldíja pedig a tavalyi 40 euróról a következő öt évben nagyjából 50 euróra emelkedik.
Az üzemanyagköltségek emelkedése – ami a repülőjegyek áremelkedését is okozza – a háztartások energiaszámláit is megnöveli, ettől függetlenül O’Leary úgy hiszi, hogy az emberek továbbra is gyakran szállnak majd repülőre, csak árérzékenyebbek lesznek.
Ahogyan a repülőjegyek az elmúlt évtizedekben egyre olcsóbbá váltak, a járatok száma emelkedett, és egyre többen utaztak rövidebb időkre is külföldre az éves szabadságukon kívül. A Ryanair, az Easyjet, a Vueling és a Wizz Air versenyeztek azért, hogy a legkedvezőbb árú fapados szolgáltatás kínálják.
Mivel a kereskedelmi járatok felelősek a globális széndioxid-kibocsátás 2,4 százalékáért, nagy nyomás nehezedik az ágazatra, hogy csökkentse az éghajlatra gyakorolt káros hatását, beleértve a vasúti és közúti közlekedést népszerűsítő kampányokat is.
A Ryanair vezére elmondta, hogy a vállalat üzemanyag-hatékonyabb repülőgépekbe fektet be, a közúti szállítás és hajózás azonban a légi közlekedésnél nagyobb mértékben járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz, szerinte ezért környezetvédelmi szempontból hatékonyabb lenne inkább a közúti közlekedést megreformálni, és elektromos járművekre váltani.
A járvány csillapodásával az emberek alig várták, hogy ismét repülőre szálljanak, az utazás iránt hirtelen fellendülő kereslet pedig fennakadásokat és járattörléseket okozott a reptereken, O’Leary szerint azonban a Ryanair a legtöbb légitársaságnál jobban kezelte a helyzetet, mivel „részben szerencsés, részben bátor” volt, és már tavaly novemberben megkezdte a légiutas-kísérők és pilóták toborzását és képzését.
Elmondása szerint „nagyon csekély rokonszenvet” érez a repterek iránt, mondván, hónapokkal előre ismerik a menetrendet, és a repülőterek felelősségi körébe tartozó biztonsági személyzet kevesebb képzést igényel, mint a pilóták. Ettől függetlenül reméli, hogy jövő nyárra megoldódnak a problémák a brit reptereken, de a Brexit szerinte továbbra is kihívásokat jelenthet a személyzet toborzásakor.
