Hihetetlen, ekkora különbség van a vidéki és a fővárosi lakásárak között
Egy év alatt 18 százalékkal nőttek a miskolci lakásárak, ám továbbra is 300 ezer forint alatt maradt az átlagos négyzetméterár, míg Budapest belvárosában már egymilliónál járunk.
A Takarék Jelzálogbank elemzése alapján kiderült, hogy a bérleti díjak és a lakásárak jelentős mértékben emelkedtek az egyetemvárosokban, vidéken például Miskolcon és Szegeden ugrottak meg leginkább a négyzetméterárak, mégpedig 18 százalékkal.
A borsodi megyeszékhely azonban még így is a legolcsóbb opciónak számít a vizsgált városok közül, hiszen a fővárosban, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben mérték a legdrasztikusabb áremelkedést, ahol több mint 10 százalékos növekedés következett be egy éven belül.
Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a Palotanegyed a legolcsóbb a maga 700 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárával, a kijjebb eső környékek közül pedig a Magdolnanegyed és Újpest, ahol 600 ezret kérnek négyzetméterenként.
Az viszont hangsúlyos tény, hogy a vidéki lakásárakat össze sem lehet hasonlítani a fővárosiakkal, hiszen a legdrágább egyetemváros Gödöllő, de még ott sem kerül 500 ezer forintba egy négyzetméter, míg Budapest belvárosában már egymilliónál járunk.
Debrecenben 490 ezer forint alatt alakultak az átlagos négyzetméterárak, a miskolci jelentősebb áremelkedéssel együtt pedig még így sem éri el a 300 ezret az átlagos ár – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
Az országos átlag szerint a bérleti díjak 9,7 százalékkal haladták meg a covid előtti csúcsot, Budapesten pedig 5,8 százalékkal, emellett a bérleti díjak növekedése még kedvezőtlenebbé tette a befektetési célú lakásvásárlás feltételeit.
A fedezeti időtávok a fővárosban 7,9 és 19,1 év között alakulnak, míg vidéken 3,2 és 6,5 év között, a megtérülés ideje pedig a XV. kerületben a legalacsonyabb, a II. és az V. kerületben pedig a legmagasabb, miközben vidéken előnyösebb a helyzet, Miskolcon a legalacsonyabb és Győrben a legmagasabb.