Hódít az ultragyors divat a fiatalok körében, pedig elképesztően káros a környezetre

Trendteremtő fiatalok tömegeit nyerte meg magának az úgynevezett „ultragyors divat”, köszönhetően annak, hogy az interneten vásárolt ruhák a megugró infláció ellenére is viszonylag olcsón hozzáférhetők, a virágzó üzletág azonban komoly környezeti problémák okozója.

A műfaj neves képviselői, a brit Boohoo, a kínai SHEIN és a hongkongi Emmiol ugyanazt az internet-alapú üzleti modellt működtetik, és nyaktörő sebességgel készítik az új árukat és kollekciókat a lehető legalacsonyabb áron.

Ezek az online üzletek komoly konkurenciát jelentenek az ismertebb, üzletekkel rendelkező fast fashion láncok számára, mint amilyen a svéd H&M vagy a spanyol Zara, a 25 év alattiak – közismertebb nevén a Z generáció – ugyanis az ultragyors, postán érkező divatcikkek megszállottjává váltak.

A Greenpeace azonban súlyosan pazarlónak minősítette az „eldobható ruha” jelenséget, mondván, egyetlen póló elkészítéséhez 2 700 liter vízre van szükség – márpedig az olcsó áruk nem ritkán ugyanolyan gyorsan a kukában végzik, mint amilyen gyorsan megérkeznek.

Számtalan kép is terjed az interneten a nem sokkal később kidobott vagy az eladónak visszaküldött silány ruházati termékekről, amelyek nem váltották be a vásárlók reményeit, ami rávilágít az így keletkező hatalmas mértékű hulladékra.

Mindezek ellenére töretlen a kereslet az olcsó divatcikkek iránt, miközben az infláció és magas rezsiköltségek újabb súlyos csapást mérnek a COVID-sújtotta, fennmaradásukért küzdő üzletláncokra; a SHEIN például tavaly 16 milliárd dolláros globális értékesítést produkált.

A 18 éves, Franciaországban élő Lola arról számolt be, a SHEIN-ről történő vásárlás olcsó hobbivá vált számára, a márka ugyanis lehetővé teszi, hogy „csillagászati összegek ráfordítása nélkül” kövesse a legújabb trendet; ő havonta két-három megrendelést ad le átlagosan 70 euró értékben.

Valerie Guillard, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdás professzora szerint az ultragyors divat által megcélzott demográfiai csoport számára a ruházat minősége helyett inkább a mennyiség számít – olvasható a Phys cikkében.

A márka népszerűségét tovább növeli a Tiktokon, Instagramon és Youtube-on közzétett videók népszerűsége, amelyeken a vásárlók kibontják és felpróbálják a kézhez kapott ruhákat; csak a Tiktokon 34,4 milliárdszor említik a #SHEIN, és hatmilliárdszor a #SHEINhaul hashtaget.

Mostanra az iparág hírneve kezd összekapcsolódni a környezetkárosítással és értékes erőforrások pazarlásával, valamint a gyáraikban uralkodó rossz munkakörülményekkel: a Public Eye civil szervezet 2022-ben fedezte fel, hogy egyes SHEIN-gyárakban akár heti 75 órát is dolgoznak az alkalmazottak, megsértve a kínai munkatörvényeket, de a brit Boohoo-t is kritika érte az alulfizetett pakisztáni dolgozók miatt.

A francia ökológiai ügynökség becslése szerint a gyors divat az éves globális üvegházgáz kibocsátás két százalékáért tehető felelőssé, ami elképesztő mennyiség, ennyit tesz ki ugyanis a légi és tengeri forgalom kibocsátása együttvéve.