Döntöttek a csehek: lebontják a roma koncentrációs tábor helyén épült sertéstelepet

Pénteken megkezdődnek a bontási munkálatok a náci koncentrációs tábor helyén épült cseh sertéstelepen, véget vetve ezzel a gazdaság tulajdonosai, a kormány és a romajogi csoportok között húzódó több évtizedes vitának.

A történészek szerint a háború alatt 1 309 romát internáltak a dél-csehországi Letyben, akik közül 326 ember – köztük sok gyermek – veszítette életét az alultápláltság, a rossz bánásmód és betegségek miatt. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A BBC szerint a táborban nem a náci SS, hanem cseh őrök dolgoztak, de egyiküket sem ítélték el a háború végén. A cseh történészek és politikusok régóta vitáznak azon, pontosan milyen szerepet tölthetett be Lety a holokausztban.

A létesítményt két héttel az 1939. márciusi megszállás előtt hozta létre a csehszlovák kormány „munkakerülő polgárok” munkatáboraként, 1942-ben azonban a náci protektorátus hatóságai „cigánytáborrá” alakították át, ősszel pedig az első roma rabok is megérkeztek.

1942. telén tífuszjárvány söpört át a táboron, ami sok életet követelt, miután pedig a betegséget nem sikerült megfékezni, 1943. májusában az életben maradt foglyokat egy morvaországi létesítménybe vagy Auschwitzba küldték. A holokauszt alatt Cseh- és Morvaország szinte teljes roma lakosságát kiirtották.

A tábornak ma már nyoma sincs, a helyén szerény kőemlék áll az elhunytak emlékére, az éves szertartásokat azonban gyakran megzavarta az 1970-es években Letyben felépült ipari sertéstelep bűze.

Azok, akik a bontás ellen szólaltak fel – köztük Andrej Babis volt miniszterelnök -, azzal érveltek, hogy a létesítmény nem koncentrációs tábor, hanem munkatábor volt, a farm pedig a tábor helye mellett, nem pedig azon épült. Végül a kormány tett pontot az ügy végére, megvásárolta és bezárta a sertéstelepet, átadva a helyszínt a Roma Kulturális Múzeumnak.