Európai uniós irányelv lehet a megoldás a katás adózás egyik problémájára
Több európai országban is problémákat okoz az egyéni vállalkozóval kötött szerződéses viszony mögé bújtatott munkaviszony.
Fotó:
Résztvevõk a Momentum Mozgalom tüntetésén, amelyen a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakoztak Budapesten, a Kossuth téren 2022. július 13-án.
MTI/Balogh Zoltán
A munkáltatónak egyértelműen előnyös, ha ezt a formát kéri, ugyanis a munkaviszony megszüntetése is sokkal könnyebb, de még anyagilag is jól jár. A munkavállalónak viszont nem annyira előnyös, anyagi előnyei a munkáltatónak származnak csak, ráadásul így nem kell az alkalmazottakat megillető jogokat és kötelezettségeket sem figyelembe venni.
A digitális világban ráadásul sokkal jobban hódít ez a forma, ugyanakkor a valóságban a platformok üzemeltetői alkalmazottként kezelik a tényleges szolgáltatókat, ám a munkavállalók érdekérvényesítése szinte lehetetlen, mivel a mobilappos szolgáltatók tulajdonosai és az alkalmazottak között gyakorlatilag semmilyen személyes kapcsolat sincs.
Mindez egy szürkezónában működő munkaerőpiac megjelenéséhez vezetett de, a káros folyamatoknak és a szabályozatlanságnak az Európai Bizottság kötelező érvényű irányelve szabhat gátat, amely lényege, hogy a munkavállaló ne lehessen kiszolgáltatott az applikációk láthatatlan üzemeltetőinek – írja a Magyar Nemzet.
Ez világosan meghatározná azokat a feltételeket, amelyek ha már részben teljesülnek, azt eredményezik, hogy kötelező legyen foglalkoztatni a munkavállalót alkalmazottként. Ide tartozik a munkaidő, de még a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások és a kontroll is.
A lap példát is hoz: a gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy katás vállalkozásként szerződő ételfutárnak a platform üzemeltetői meghatározzák például a munkaidő-beosztását, elvárják, hogy rendelkezésre álljon, utasítják, folyamatosan kontroll alatt tartják munkavégzését, vagy akár a platform arculatának megfelelő viseletet írnak elő, akkor gyakorlatilag alkalmazottként kezelik az érintett egyéni vállalkozót. Ebben az esetben pedig automatikusan munkaviszonnyá alakulna a szerződéses kapcsolat.
Fontos része az irányelvnek, hogy a a dolgozó ne legyen kiszolgáltatott az automatizációnak, tehát tisztában legyen az algoritmusok működésével, és az EU ösztönözné az emberi beavatkozás lehetőségét és az adatvédelemmel kapcsolatos visszaélések elkerülését.
Egyelőre kérdés, hogyan lehet kiterjeszteni az uniós szabályokat az Európában tevékenykedő, de nem a kontinensen bejegyzett székhelyű platformüzemeltetőkre.
