Pert nyert a horvát állammal szemben a Mol, csaknem százmilliárdos kártérítésre számíthatnak
A 236 millió dolláros összeget néhány hónapon belül kell megfizetnie Horvátországnak.
Budapest, 2022. március 14.
Céglogó a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. egyik üzemanyagtöltõ állomásán a fõváros XI. kerületében, az Irinyi József utcában.
MTVA/Bizományosi: Róka László Csaknem kilenc évig tartó eljárásban nyert pert Horvátországgal szemben a Mol, a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), az ítélet kimondta: nem volt korrupció, nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai, ezért Hernádi Zsolt jelenlegi jogerős elítélése „szembemegy” a nemzetközi bíróság megállapításaival, a horvát igazságszolgáltatásnak így lépéseket kell tennie ennek a korrigálására – mondta Kara Pál, a Mol csoport vezető jogi tanácsadója online háttérbeszélgetésen szerdán.
Felidézte: a horvátok 2002-ben hirdették meg a privatizációt, ahol a Mol megnyerte az INA 25 százalékos tulajdonrészét. A 2009 januárban aláírt megállapodásokban az INA feletti irányításban egyeztek meg, valamint aláírtak egy megállapodást a horvát gáz-üzletágról. Az ICSID ítélet egyértelműen kimondta: nem volt korrupció, „senki nem fizetett le senkit azért”, hogy a Mol irányítást szerezzen az INA-ban – tette hozzá.
A Molt jelentős kár érte befektetőként, a bíróság szerint nagyjából 236 millió dollár, ezt kell megfizetnie a horvát félnek, reálisan néhány hónapon belül. Kara Pál azt mondta, bíznak abban, hogy a horvát fél jogkövető lesz, és betartja a nemzetközi jog szabályait, amely elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett.
Kérdésre elmondta: ennek az ítéletnek nincs hatása Hernádi Zsolt elnök nemzetközi mozgására, az uniós jogi mechanizmusban nincs olyan szervezet, amely visszavonhatná a horvát elfogatóparancsot, azt csak Horvátország teheti meg. Hozzátette, az ítélet tükrében lehet kezdeményezni az elfogatóparancs visszavonatását, ám a nemzetközi büntetőjogban erre nincsen precedens, vizsgálják a kérvényezés lehetőségét.
Kitért arra: Horvátország befektetői érdeket sértett például azzal, hogy a 2009-ben aláírt gázmegállapodást szánt szándékkal nem teljesítette a horvát kormány. Emellett 2014-ben az országban az a döntés született, hogy nem az INA hanem a HEP (Hrvatska elektroprivreda) végezte a stratégiai tárolást. Ennek az intézkedéssorozatnak az volt a lényege, hogy az INA-nak nyomott piaci áron kellett átadnia a betárolt gázkészletet a HEP-nek, ésszerűtlenül rövid határidőn belül, ami szintén befektetői érdeket sértett, kárt okozott a Molnak.
MTI
