Miért sújtják újra áradások Ausztráliát?
Ausztrália délkeleti partvidékén több ezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát, az elmúlt 18 hónapban pedig ez már a negyedik természeti katasztrófa az országban.
Motorcsónakkal mentik a helyi lakosokat Sydney víz alá került északnyugati külvárosában, Windsorban 2022. július 4-én. A sok eső árvizet okozott Délkelet-Ausztráliában, ezért Sydney délnyugati részén több ezer embert szólítottak fel a hatóságok, hogy hagyja el az otthonát.
MTI/AP/AAP/Bianca De Marchi
Új-Dél-Wales állam egyes területein az elmúlt két napban annyi eső esett, mint amennyi egy hónap alatt szokott, ennek okán pedig Sydney fő gátja, a Warragamba-gát is kiáradt. Az országot 18 hónapon belül már a negyedik áradás sújtja, a helyi biztosítószövetség közlése szerint pedig a márciusi és az április áradások Új-Dél-Wales és Queensland elárasztott területein több mint 4,8 milliárd ausztrál dollár értékű kárt okoztak.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi az oka a szűnni nem akaró esőzéseknek?
Ausztrália abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy két egymást követő évben is elérte a La Nina, mely jellemzően példátlan esőzésekkel jár a keleti partvidéken, s bár az időjárási jelenség júniusban véget ért, még mindig 50 százalék esély van arra, hogy újra lecsap az országra.
A másik jelenség, mely példátlanul csapadékos időjárást hoz magával, az óceánok meleg tengerfelszíni hőmérséklete: az Indiai-óceáni dipólus indexe májusban negatívba fordult, mely jelentősen növeli a téli és a tavaszi csapadék mennyiségét Ausztrália nagy részén. Fontos megjegyezni, hogy Ausztráliában egy kicsit másképp néznek ki az évszakok, ugyanis az ausztrál tél hivatalosan júniustól augusztusig tart.
Nyilvánvalóan nem írhatunk minden áradást az éghajlatváltozás számlájára, azonban nem mehetünk el amellett, hogy a heves esőzések egyre gyakoribbá válása összhangban van azzal, ami az éghajlatváltozás miatt várhatóan globálisan bekövetkezik: magyarul, minél melegebb a levegő, annál több lesz a nedvesség a légkörben is.
A „fürdőkád-hatás”
A kissé komikus elnevezésű jelenség a neve ellenére legkevésbé sem vicces: Nyugat-Sydney Hawkesbury-Nepean völgye árterület, ezen területek pedig a „fürdőkád-hatás” miatt igen pusztító áradásokra is hajlamosak. A völgyet ugyanis öt mellékfolyó táplálja, s bár a tenger felé vezető vízfolyást gátakkal korlátozzák, a heves esőzések idején nem tudják tartani magukat és kiáradnak.
Mivel a La Nina az elmúlt két évben szokatlanul heves esőzéseket hozott magával, a csapadék feltöltötte a gátakat, s fellazította a talajt is, ezzel megteremtve a feltételeket az áradásokhoz. Szakértők rámutattak, azért keletkezhetett ilyen sok kár az elmúlt két évben a példátlanul heves időjárási jelenségek közepette, mert az ausztrál kormány elbízta magát, hiszen ezt megelőzően 30 éven át nem volt példa ilyen áradásokra, ezért radikális szemléletváltásra lesz szükség, hogy a jövőben felkészülhessenek az ilyen jellegű katasztrófákra.
