Oroszország: Finnországnak és Svédországnak „meg kell értenie” a NATO-csatlakozás hatásait
A tisztviselő szerint Törökországnak nem kellene túlságosan hálálkodnia a felajánlott biztosítékok miatt, hiszen „Gorbacsovnak is ígértek valamit egykor”.
Fotó: Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Recep Tayyip Erdogan török elnök Madridban 2022. június 28-án, miután Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába. Az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében írták alá.
MTI/EPA/EFE/Kiko Huesca
Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke a Telegram csatornáján fejtette ki, miszerint Finnországnak és Svédországnak „meg kell értenie”, hogy a NATO-csatlakozás irányába tett lépés milyen hatással lesz az Oroszországhoz fűződő kapcsolatukra nézve.
Hozzátette, a döntés meghozatala a két országon múlik, azonban fel kell ismerniük, hogy ez az általános európai biztonsági architektúra szempontjából is következményekkel jár majd, amely „már most is mély válságban van”.
Elmagyarázta, hogy a katonai szövetség a Szovjetunió összeomlása óta igyekszek közelebb kerülni Oroszország határaihoz és „minden mantra a defenzív természetéről egyszerű ködösítés volt”, azonban a terjeszkedés nem Finnország és Svédország lehetséges csatlakozási terveivel kezdődött.
A tisztviselő kiemelte, a NATO megszegte a Szovjetunió első elnökének tett ígéreteit, azóta pedig „több ilyen hullámot is láttak”, amely aggodalomra adott okot Oroszország biztonságának és nemzeti érdekeinek szavatolásával kapcsolatban – számolt be a TASS.
„Ha én Törökország helyében lennék, nem hagynám, hogy teljesen lenyűgözzenek a felkínált biztosítékokkal, amelyeket azért kaptam, mert nem vétóztam meg a finnek és a svédek NATO-csatlakozását. Gorbacsovnak is ígértek valamit egykor” – mondta.
Finnország és Svédország május 18-án kérelmezte a katonai szövetséghez való csatlakozást, Törökország vétója azonban megakadályozta a folyamatot, amelyet a felek között lezajló tárgyalás után vontak vissza.
Ezt követően a svéd, finn és török elnök memorandumot írt alá, így megnyílt az út a két ország NATO-csatlakozása előtt, cserébe pedig feloldották az Ankarának szóló fegyvereladási tilalmat, emellett a felek megfogadták, hogy részt vesznek a terrorizmus elleni küzdelemben.
