Az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére – mondta a területfejlesztési miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követő sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Navracsics Tibor kifejtette: mintegy 10 ezer milliárd forintnyi forrás érkezik az operatív programok keretében, a vidékfejlesztési források pedig további 4 ezer milliárd forintot jelentenek.

Szita Károly MJVSZ-elnök, Kaposvár kormánypárti polgármestere közölte, hogy a megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom felvételével 24 tagúra bővült a szervezet, illetve hamarosan döntenek – a szintén megyei jogú várossá vált – Baja felvételéről is.

Az önkormányzati vezető elmondása szerint a szervezethez tartozó városok vezetői megfogalmazták: égető szükségük van az uniós forrásokra, amelyek felhasználására már kész tervekkel rendelkeznek.

Frissítés: Szita Károly emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének egyharmada a megyei jogú városokban keletkezik, amelyekben kétmillió ember él és további milliók a települések agglomerációjában.

Példaként említette, hogy a kaposvári munkavállalók, illetve középiskolások 50 százaléka nem a megyeszékhelyen él és ez a helyzet jellemző a többi városra is. Mindez azt jelenti, hogy a megyei jogú városok feladatai és felelőssége is jóval túlnyúlik a települések közigazgatási határain – tette hozzá.

Felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a közgyűlésen ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb pénzügyi feltételeket, a növekvő bérek ellentételezését biztosítja a megyei jogú városok számára a 2023-as költségvetés.

A továbbiakban a legjelentősebb kihívásnak az energiaárak, a gáz és a villamos energia árának emelkedését nevezte Szita Károly. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Varga Mihály biztosította őket, hogy ha szükséges, segítséget nyújt számukra a kormány a rezsicsökkentési alap felhasználásával. Arról is szólt, hogy a közgyűlésen Lázár János építési és beruházási miniszter a segítségüket kérte az új építésügyi törvény megalkotásához.

Erre annál is inkább szükség volna, mert lehetetlen helyzet, hogy egy település polgármestere, illetve az önkormányzat nem tud arról, hogy a gondjaira bízott településen milyen beruházások történnek, és ne tudja meghatározni a fejlesztések kereteit – mondta Szita Károly.

(MTI)