Komoly döntést hozott az Európai Parlament a klímavédelmi költségek kapcsán – mutatjuk a részleteket
Régóta húzódó vitára tettek pontot az Európai Parlamentben szerdán: megszületett a döntés, miszerint a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe.
Fotó: Twenty20
Három pontban is sikerült megegyezniük az Európai Parlamentben az Irány az 55%! elenevezésű uniós klímavédelmi csomag kapcsán, habár az Európai Bizottság által eredetileg beterjesztett javaslatokban több helyen is módosítottak. A klímavédelmi csomag kapcsán pedig a következő döntések születtek:
- elfogadták a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, melynek értelmében gyorsabb ütemben kellene felhagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, a magánépületekre és az egyéni közlekedésre viszont csak később kellene kiterjeszteni az új rendszer hatályát;
- jóváhagyták továbbá egy új eszköz létrehozását a kibocsátásáthelyezés kivédésére, így szélesebb hatókör és gyorsabb végrehajtás várható az ügyben;
- ezen felül pedig elfogadták a Szociális Klímaalap létrehozását is, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedésből kiesők támogatására szolgál.
A fenti döntések célja, hogy az EU 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben. 2050-re pedig el akarják érni a teljes klímasemlegességet, a fenti döntések pedig nagyban segítik a blokk orosz energiától való függetlenedését is.
Megreformálják azonban a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) is, melynek értelmében egy új ETS jönne létre az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, ami 2024-től kiterjedne a kereskedelmi célú épülethasználatra és a közlekedésre, 2029-től pedig a magánszemélyekre is.
A Szociális Klímaalap létrehozása pedig lehetővé tenné, hogy támogassák azokat az embereket, akik energiaszegénységben élnek, valamint nem tudnak élni a közlekedés lehetőségével. A Klímaalap ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást biztosítana az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására, valamint financiális forrásokat biztosítana az épület-korszerűsítéshez, a megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, valamint a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez – számolt be a Portfolio az EP jelentése nyomán.
