Varga Judit elmondta, miért volt szükséges a választások után veszélyhelyzetet hirdetni

A magyar kormány veszélyhelyzetet hirdetett, amely miatt sok kritika érte őket, mondván, hogy Orbán Viktor továbbra is fenntartja a rendelettel kormányzás intézményét, hogy ne kelljen kikérni az Országgyűlés véleményét – amelyben egyébként is kétharmados többségben van a Fidesz-KDNP. 

Varga Judit igazságügy miniszter azonban megosztotta, hogy miért is történt mindez így. Az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy „tavaly nyáron szerintem senki nem gondolta volna, hogy a szomszédunkban háború lesz. Erre a helyzetre kellett választ adnunk, hogy meg tudjuk védeni az országot az elhúzódó válság következményeitől”.  Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

„A korábbi jogszabályok pedig nem foglalkoztak azzal, mit jelentenek egy szomszédos háborúnak a nem fegyveres, hanem gazdasági, humanitárius következményei. Nem voltunk felkészülve arra jogi értelemben, hogy például az energiaellátás biztonsága egyik napról a másikra veszélybe kerülhet, és olyan rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, amik – miként például a rezsivédelmi vagy a honvédelmi alap létrehozása – a költségvetés azonnali átírását teszik szükségessé. Ebben az elhúzódó háborús helyzetben mindent meg kell tennünk azért, hogy megvédjük a családokat, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést és a teljes foglalkoztatottságot” – jelentette ki. 

Hozzátette, hogy „a rendes parlamenti keretek között szűkös annak a lehetősége, hogy gyorsítottan tudjunk törvényeket elfogadni”. 

Azt is megosztotta, hogy „a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség feltételei pedig fontos elemei a veszélyhelyzeti jogalkotásnak, ami amúgy is csak a háború következményeként fenyegető gazdasági és humanitárius veszélyek esetére vonatkozik. A járvány idején bevezetett veszélyhelyzet esetében is látni lehetett, hogy az Alkotmánybíróság mindig megvizsgálta, hogy szükséges, arányos és célhoz kötött intézkedéseket hoztunk”.

Ráadásul a kormányban is van olyan ember, nevezetesen az igazságügy miniszter, aki felel azért, hogy csak olyan rendelkezéseket hozzanak, amelyek összhangban vannak az Alaptörvénnyel. 

Hozzáfűzte, hogy „a korábbi veszélyhelyzet lezárásakor mindig volt egy kivezető törvény, amiből kiderült, hány olyan intézkedés született, amiknek hosszú távon is van értelmük. A legutóbb is számos jogszabály érvényben maradt”. 

„Nem látok tehát okot a félelemre, mivel minden olyan rendelkezés, ami nem ideiglenes, később a parlament elé kerül és a képviselők is megerősítik azokat. A veszélyhelyzeti jogalkotás lényege nem több, mint alkotmányos keretek között a gyorsaság és a hatékonyság biztosítása a magyar emberek védelme érdekében” – jelentette ki.