Nehezebb lesz az érettségi felkészülés 2024-től, és a helyesírás is sokat fog számítani
A tanárok szerint több tárgyi tudásra lesz szükség, és az érettségi „magolósabb” lesz, háttérbe szorulnak ugyanis a modern kompetenciafejlesztés elvei.
Fotó: el_savva / Twenty20Az Ünnepi Könyvhét alkalmából Hajas Zsuzsa mesterpedagógus négy debreceni középiskolában tanító magyartanárral beszélgetett a magyar nyelv és irodalom oktatásáról, amely során a 2024-es érettségit érintő legfontosabb változások is szóba kerültek.
2024-től jelentősen átalakul a történelem- és magyarérettségi; a középszintű magyar írásbeli szempontjából a legnagyobb változás, hogy már nem lesz érvelés/gyakorlati szövegalkotás a feladatok között, a helyét pedig egy 20 pontos „irodalmi feladatlap” veszi át, amelyben a diák tényekre és adatokra vonatkozó ismereteiről számolhat be.
Az összehasonlító műelemzés is eltűnik az esszéfeladatok közül, az érettségizők csak egy mű elemzését vagy egy témakifejtő esszé írását választhatják a vizsga során – olvasható a Telex cikkében.
A Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte a módosításokat, az egyesület elnöke, Arató László pedig arról beszélt, a számonkérés új módja a magolás felé terelheti a diákokat, az érettségi során ugyanis háttérbe szorul a modern kompetenciafejlesztés.
A debreceni tanárnők szerint a témakifejtő esszére lesz a legnehezebb felkészíteni a vizsgázókat, ehhez ugyanis négy év anyagára épülő komplex irodalomtudás szükséges; elmondásuk szerint még a több éve pályán lévő tanárok számára is kihívást jelentene a feladat, amelyre a szöveggyűjtemény gyakori használatával lehetséges felkészülni.
Úgy vélik ugyanakkor, ezt a feladatot inkább az erős gimnáziumok tanulói fogják választani, a diákok körében ugyanis korábban is az egyszerű műelemzés volt a kedveltebb feladat, az összehasonlító elemzést is kevesen választották.
Szabóné Balogh Anita, a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikumának tanára szerint a hivatalos levél és más gyakorlati szövegműfaj megszűnése határozottan visszalépésnek számít, Hajas Zsuzsa pedig hozzátette, „míg egyetemre nem mindenki megy, hivatalos levelet mindenki írni fog”.
A helyesírási pontozásban is változás történik 2014-től; míg a korábbi érettségik során jutalompont jár a jó helyesírásért, a módosítás életbe lépése után már egy-egy helyesírási hiba pontlevonást eredményezhet, ami könnyedén leronthatja a százalékokat.
Nagyné Fórizs Lenke, a Hajdúböszörményben működő Berettyóújfalui SZC Veress Ferenc Szakképző Iskolájának pedagógusa szerint a változások miatt a differenciálásra és a gyakorlásra kellene törekedni, és beszélgetőtársai is hozzátették, hasznos lenne, ha dupla magyarórákat is tarthatnának, erre azonban gyakran nincs lehetőség; sokan a tanmenettel is lassan haladnak, és a plusz órákra sem jut idő.
Jelenleg a 9. és 10. osztályos középiskolásoknak heti 2-2 nyelvtan- és irodalomórájuk van, 11. osztálytól pedig változik a felosztás, és heti 3 irodalomóra mellé 1 nyelvtanóra marad.
