Így gondolkodik Novák Katalin a demokráciáról, a nemzetállamokról és az Európai Unióról
Az államfő szerint az Európai Unió elsősorban a saját maga fenntartásában és erősítésében érdekelt, sokszor szembe mennek a hatékony és jó döntésekkel
Fotó:
MTI/Bruzák Noémi
Novák Katalintól azt kérdezte Lánczi Tamás az MTVA 48 perc című műsorában, hogy mit gondol a nyugati demokráciák helyzetéről, mire az államfő kifejtette, hogy ő azt tartja a demokrácia fokmérőjének, hogy mennyire érvényesül az emberek akarata.
„Sokszor tapasztalom azt, hogy sokan megsértődnek, és azért haragszanak az emberekre, mert nem úgy döntöttek, ahogy ők gondolkodnak, és azért tekintenek valamit antidemokratikusnak vagy demokráciaellenesnek, mert az emberek nem az ő álláspontjukat választották vagy képviselik, vagy nem úgy gondolkodnak, ahogy ők – ezt tartom alapvetően egy nem demokratikus megközelítésnek”
– fejtette ki.
Hozzátette, hogy meg kell tanulnunk azt a tiszteletet, hogy ha az embereknek lehetőségük van döntéseket hozni, és ezeket meghozták, akkor becsülettel ezt el kell fogadni, majd következtetéseket levonni belőle.
Úgy látja, hogy az elfogadásban nem mindenki áll túl jól, sem Magyarországon, de még Nyugat-Európában sem, és „előszeretettel kiáltanak ki valamit demokrácia ellenesnek, mert őnekik ez nem tetszik. Szerintem óvatosnak kell ezekkel lenni”.
Brüsszel és e helyzet kapcsoltát illetően elmondta, hogy az Unió működése elég sajátos, nem hasonlítható egy jogállam felépítéséhez, de a jogköreit egyre inkább bővítené, ez pedig egyre inkább olyan irányba mutat, mintha ott is megválasztott, felhatalmazással illetett tisztviselők ülnének.
Úgy látja, sajnos, hogy az ottaniak elsősorban a saját maguk fenntartásában és erősítésében érdekeltek, sokszor szembe mennek a hatékony és jó döntésekkel, és nem szabad elfelejtenünk, hogy szuverén nemzetállamok döntöttek úgy, hogy bizonyos területeken összehangolják a döntéseiket.
„De nem szabad a szuverén nemzetállamoktól elvenni sem a szuverenitást, sem a nemzetállami jelleget”
– hangsúlyozta.
