Irán a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség által felszerelt megfigyelőkamerákat kapcsolt ki
Az elmúlt időszakban Irán többször is felhívta magára a figyelmet az atomprogramjával, most olyan kamerákat kapcsolt ki, amiket a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség telepített megfigyelés céljából.
Fotó: Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) hivatalos honlapja (Sepahnews) által közreadott kép a gárda új generációs ballisztikus rakétáiról egy meg nem nevezett helyszínen rendezett hadgyakorlaton 2021. január 15-én. A "Nagy Próféta 15" fedőnevű művelet során a gárda föld-föld ballisztikus rakéták korszerű típusait lőtte ki, és drónokat vetett be képzeletbeli célpontok ellen. A jelentés szerint a Dezful, a Zolfaghar és Zelzal típusú rakéták olyan leszerelhető robbanófejekkel voltak ellátva, amelyek az atmoszférán kívül is irányíthatók, és képesek áthatolni légvédelmi pajzsokon. A gárdának tíz napon belül ez volt a harmadik hadgyakorlata.
MTI/EPA/SEPAHNEWS
Irán szerdán kikapcsolt két, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) által felszerelt megfigyelőkamerát – számolt be a síita állam televíziója. Az iráni atomenergiai hivatal a Mehr iráni hírügynökséghez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a két kamera üzembe helyezését Teherán korábban „önként, jóakarata jeléül és a megegyezetteken felül” engedélyezte, ám azt tapasztalta, hogy a gesztust a NAÜ „nem értékeli, s az Iránra rótt kötelezettségek részének tekinti”.
A kamerarendszer 80 százaléka továbbra is működik – tették hozzá. A kamerák lekapcsolásakor jelen volt Behrúz Kamalvandi, a hivatal szóvivője is, aki később újságíróknak nem zárta ki, hogy „további lépéseket fognak tenni”.
Jóllehet a tájékoztatásból nem derül ki, hol szerelték le a kamerákat, Iránban a hivatalos közlés szerint két urándúsító üzem működik, Fordóban és Natanzban. A NAÜ egyelőre nem kommentálta a bejelentést. Mindeközben Mohamed Eszlami, az iráni atomenergia hivatal vezetője Teheránban leszögezte: a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést, és minden ilyen jellegű állítást politikailag motiváltnak, az erre vonatkozó dokumentumokat pedig hamisnak nevezte.
Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettség-vállalásait.
(MTI)
