Ingatlan: ebben a megyében 200 ezer forint alatt van a négyzetméterár
Salgótarjánban mindössze 164 ezer forint egy ingatlan átlagos négyzetméterára, ám eközben Budapesten, egy átlagos V. kerületi lakás már hatszor többe kerül.
Fotó: Pixabay
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb elemzése alapján egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom tavaly, ugyanis az adásvételek száma megközelítette a 170 ezret. Ezzel közel másfél évtizedes rekordot sikerült megdönteni, azonban az idei évben már forgalomcsökkenésre számítanak.
A fővárosban jelentősen megugrott az adásvételek száma a 2020-as adatokhoz viszonyítva, mégpedig 50 százalékkal, amely 35-37 ezer létrejött üzletet jelent. A kerületek közül Angyalföld volt a legnépszerűbb, ahol 90 százalékkal több ingatlan talált gazdára, mint 2020-ban.
Győr-Moson-Sopron megyében az 50 százalékot is meghaladta a tavalyi forgalomnövekedés, bár az tény, hogy ebben a régióban esett vissza leginkább a 2020-as vásárlási kedv, amelyből az következik, hogy Győrben 76 százalékkal nőtt a legbonyolított üzletek száma.
Soroksár viszont már második éve a leginkább dráguló budapesti kerületnek számít, ahol 20 százalékos áremelkedés volt a tavalyi évben, bár a peremkerület még mindig a legolcsóbbak közé tartozik Csepel és Pesterzsébet mellett.
A XVI. és a IX. kerületi ingatlanok több mint 15 százalékkal drágultak, a kisebb körzetek közül pedig Rákoshegyen nőtt az átlagár a legnagyobb mértékben, egészen pontosan 31 százalékkal – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
Az V. kerületben most először emelkedett 1 millió forint fölé az átlagos négyzetméterár, a lélektani határt pedig 52 ezer forinttal haladta meg az átlagár. Viszont a Budai Várban még ennél is drágább a lakhatás, hiszen közel 1,5 millió forintig nőtt az átlagos négyzetméterár a tavalyi évben.
Eközben Nógrád az egyetlen olyan megye, ahol az átlagár 200 ezer forint alatt van négyzetméterenként, egészen pontosan 138 ezer forint, illetve a megyeszékhely sem sokkal drágább, ugyanis Salgótarjánban 164 ezer az átlagos négyzetméterár – írta a Napi.hu.
Az OTP szerint a minimálbér-emelés, a közszférában lezajlott béremelés, az szja-visszatérítés, valamint a pályakezdők szja-mentessége még előreviszi a lakáspiacot az első félévben, majd a második félévben már arra számítanak, hogy elsősorban a hitelből vásárlók körében fog csökkeni a kereslet.
